Hírek

Intézeti hírek - 2018. június 8, péntek

A Magyar Pszichológiai Társaság szimpóziumon szerepeltek a PTE GYTK Gyógyszerészeti Intézet kutatói

A PTE GYTK Gyógyszerészeti Intézet és a PTE BTK Pszichológia Intézet egy szimpózium keretében mutatta meg a kutatócsoport által végzett empirikus kutatás eredményeit, mely Az internetes gyógyszervásárlás hazai kihívásai összefoglaló címet kapta.

2018. május 31 - június 2. között Budapesten került megrendezésre a Magyar Pszichológiai Társaság XXVII. Országos Tudományos Nagygyűlése „Változás az állandóságban” címmel. Az évenként megrendezett Nagygyűlés Magyarország legnagyobb pszichológiai tudományos fóruma, mely a társszakmák eszmecseréjére, együttműködések bemutatására is lehetőséget biztosít.

A PTE GYTK Gyógyszerészeti Intézet és a PTE BTK Pszichológia Intézet egy szimpózium keretében mutatta meg a kutatócsoport által végzett empirikus kutatás eredményeit, mely Az internetes gyógyszervásárlás hazai kihívásai összefoglaló címet kapta. A szimpózium szervezője Dr. Káplár Mátyás a PTE BTK Pszichológia Intézet egyetemi adjunktusa volt, míg a vitavezető Dr. Fittler András a PTE GYTK Gyógyszerészeti Intézet egyetemi docense volt.

Az internet használatának, ezen belül az online vásárlásnak az elterjedése megkönnyíti a fogyasztók mindennapi életét. Némely esetben azonban, mint a gyógyszervásárlás, az online, sokszor ellenőrizetlen módon végrehajtott beszerzés számos kockázatot rejt magában. A Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karának és a Bölcsészettudományi Kar Pszichológia Intézetének 2018. január-március időszakban végzett közös kutatásában ezt a kérdéskört jártuk körül. A kutatás hiánypótló a területen, hiszen korábban nem született Magyarországon a témában ilyen átfogó, és ilyen nagy mintán végzett felmérés. Vizsgálataink, amelyek exploratív jelleggel folytak, kettős célt valósítottak meg. Egyrészt fel kívántuk mérni, hogy a magyar lakosság körében milyen mértékben ismert és használt a gyógyszerek beszerzésének internetes lehetősége, összevetve más beszerzési formákkal (gyógyszertár, szaküzlet). Másrészt arra kerestük a választ, hogy az internetes gyógyszervásárláshoz milyen attitűdök kapcsolódnak, vagyis emberek miként értékelik az internetes vásárlási módhoz köthető előnyöket és hátrányokat kifejezetten a gyógyszerekre vonatkoztatva. A kutatás erre irányuló része azt a távlati célt szolgálta, hogy olyan hatékony edukatív programokat dolgozhassunk ki, amelyek növelik a felhasználók felelősségérzetét, valamint megfelelő tájékoztatást nyújtanak a nem megfelelő vagy éppen hamis készítmények felhasználásának kockázatairól. A vizsgálat egy harmadik részében az egészségügyi szolgáltatásokra is kiterjesztettük a kutatást és az internet segítségével felállított öndiagnózis és az esetlegesen ez alapján végrehajtott önálló gyógyszeres kezelés (öngyógyszerelés) jellegzetességeit vizsgáltuk.

Az előadások címei:

  1. Vida Róbert, Káplár Mátyás, Fittler András: Az internetes gyógyszerforgalmazás és a hamis/illegális gyógyszerek térhódítása, nemzetközi és hazai kihívások
  2. Káplár Mátyás, Vida Róbert, Fittler András: Az internetes gyógyszervásárlás attitűd vizsgálata Magyarországon
  3. Fittler András, Káplár Mátyás, Vida Róbert: A betegbiztonsági kockázatért ékelésének nehézsége: étrend-kiegészítő vagy gyógyszer?
  4. Boda Kamilla, Káplár Mátyás, Vida Róbert, Fittler András: Öndiagnózis, öngyógyítás és az internet

Eredmények és következtetések összefoglalása:

A megkérdezettek (n=1055) átlagéletkora 45,08 év volt (szórás: ±17,36), enyhe női túlsúllyal (539:516). A résztvevők rendszeresen szedett gyógyszereinek száma 1,55 volt (szórás: ±2,63). A válaszadók közel 70% napi rendszerességgel használja az internetet, míg 19,2%-uk rendszeresen vásárol online. Az internetes gyógyszervásárlás előnyeinek és hátrányainak mérlegelésekor a válaszadók a hátrányokat szignifikánsan jelentősebbnek tartották az előnyökhöz képest. A megkérdezett egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő járóbetegek 4,2% vásárolt már gyógyszert, míg 18,4% kiegészítő terméket online. Az interneten töltött idő előrejelzi az online vásárlási hajlandóságot (R2= 0,41) és az interneten keresztül felállított öndiagnózist (R2= 0,29). Egyre nagyobb arányban vásárolnak a magyar betegek gyógyszert és kiegészítő termékeket az interneten, ugyanakkor az egészségügyi ellátást végzők számára ezen készítmények nem feltétlenül ismertek. A gyógyszerészek által végzett célzott intervenciók (gyógyszeralkalmazás áttekintése, standard gyógyszerbeszerzési és elosztási eljárások, betegoktatás) kulcsfontosságú prevenciós eszközöknek tekinthetőek az online gyógyszerek által okozott potenciális egészségügyi károsodások megelőzése érdekében.

A projekt az Emberi Erőforrások Minisztériuma ÚNKP-17-4-III-PTE-49. Kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának támogatásával készült

Hírarchívum