Idén tizenharmadik alkalommal Budapesten került megrendezésre a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (META) éves konferenciája. A konferencia témájából adódóan elsősorban az egészségügyet valamint a gyógyszerpiacot érintő gazdasági kérdésekkel kapcsolatban hallhattak előadásokat a résztvevők. Az esemény két fő irányvonal, az egészségügyi technológia-étrtékelés valamint a népegészségügy köré épült.
A PTE Gyógyszerésztudományi Kar vonatkozásában két poszter és egy előadás került prezentálásra a konferencián. Az anyagok a címükre kattintva megtekinthetőek.
Dr. Vajda PéterA gyógyszerhamisítás elleni küzdelem részeként alkalmazott egyedi gyógyszerazonosítás költségkihatásának vizsgálata a kórházi gyógyszerellátásban című posztere az európai gyógyszerellátásban újonnan bevezetett egyedi azonosító rendszer ellátóegységekre rótt költségterhének bemutatását tűzte ki célul. (poszter megtekintése)
Vincze Gábor posztere Elektronikus egészségügyi rekordok adatainak hasznosíthatósága onkológiai megbetegedések egészség-gazdaságtani elemzésében címmel az egészségügyi ellátás során nyilvántartásokban képződő betegadtok (real-world data) ellátásban történő hasznosításának lehetőségeit vizsgálta a szisztematikus irodalmi áttekintés módszerével. (poszter megtekintése)
Dr. Zemplényi Antal a Farmakoökonómia Tanszék vezetője valamint a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság jelölt elnöke a konferencia szervezése mellett előadást is tartott
A Palliatív Mobil Team tevékenységének hatása a kórházi ellátás igénybevételérecímmel. Az előadás alapját képező vizsgálat arra kereste a választ, hogy a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központjában működő Palliatív Mobil Team tevékenysége csökkenti-e a kórházi ellátással összefüggő egészségügyi kiadásokat?
A konferencia gyógyszerészettel kapcsolatos eseményeinek rövid összefoglalása:
- Bodrogi József egészségügyi közgazdász az egészségügy finanszírozása kapcsán arról beszélt, hogy stabilnak, kiszámíthatónak és dinamikusnak kell lennie, hiszen az igények és a technológiák is gyorsan változnak. Jelezte, rendkívül gyorsan nőnek az egészségügyi kiadások, és a GDP növekedési üteme elmarad az egészségügyi költségek növekedési ütemétől. Ez az olló tovább nyílt az utóbbi években, 2000 és 2010 között az OECD-országok átlagos GDP-növekedési üteme 1,6 százalék volt, az egészségügyi kiadások üteme pedig 4,8 százalék, ami - mint mondta - minden országban komoly gond. A szakember szerint megoldásra vár az időskori ellátás helyzete, véleménye szerint ezen segíthetne az ápolásbiztosítás bevezetése. Jelezte, jelenleg Magyarországon kétmillió ember hatvanöt év feletti, arányuk 2030-ra 30 százalék lesz. Bodrogi József szerint fontos egészségpolitikai célnak kell lennie, hogy a szociális hozzájárulási adó egészségügyi célokat szolgáló része stabil legyen, és ne legyen "kiszolgáltatva" az aktuális költségvetési törvénynek.
- Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatója előadásában elmondta, az egészségbiztosítási alap idei kiadási előirányzata 2 443,3 milliárd forint, és gyógyszertámogatásra a biztosító a természetbeni ellátások 26-30 százalékát fordította az elmúlt években. Hozzátette, a patikai felhasználású gyógyszerek támogatására, valamint a nagyértékű készítmények finanszírozására minden évben többet költ a kormányzat. Megjegyezte, hogy az elmúlt időszakban dinamikusan nőtt az egyedi méltányossági alapon kifizetett tb-támogatás, tavaly 18 ezer ilyen kérelem érkezett a biztosítóhoz. A kórházfinanszírozásról szólva a főigazgató a továbblépési irányok között említette az úgynevezett teljesítményvolumen-korlát szabályozás felülvizsgálatát, a feladat és nem kapacitás alapú befogadási rendszert, az átfogó és rendszeres adatgyűjtést, vagyis az ellátási költségigény-felmérést, az elszámolási szabályok felülvizsgálatát, valamint az eredményalapú finanszírozási elemek beépítését.
- Szentiványi Mátyás, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) főigazgatója előadásában szólt arról, hogy az eddigi tapasztalatok szerint nem okozott fennakadást a patikai gyógyszerkiadásban az új dobozbiztonsági azonosító februári bevezetése, bár hozzátette: komoly informatikai fejlesztés előzte meg az uniós szabályozás alkalmazását. Mint mondta, az OGYÉI erős, együttműködő, felelős hatóságként szeretne működni, és a jogszabályi változások terén proaktív szerepet vállal.