A 2020-as évben két, az oktatás szempontjából kulcsfontosságú esemény is történt a PTE Gyógyszerésztudományi Karának berkein belül. Immáron egy új egységgel, a Szerves és Gyógyszerkémiai Intézettel bővült a kar diszciplínáit képviselő intézetek és tanszékek sora. A 2002-ben alapított szakintézet, a Gyógyszerészi Kémiai Intézet vezetésében pedig dr. Rozmer Zsuzsanna vette át a stafétát dr. Perjési Pál professzortól, aki a kar első dékáni ciklusát töltötte be 2016 és 2019 között. Vele készült alábbi interjúnk, hogy jobban megismerhessék a hallgatók, a kollégák és a hazai gyógyszerész szcéna tagjai.
Lokodi Dávid interjúja
Nagyjából egy évvel ezelőtt bízták meg a pécsi Gyógyszerésztudományi Kar Gyógyszerészi Kémiai Intézet igazgatói posztjával. Elődje a kar első dékánja, dr. Perjési Pál professzor. Milyen szellemben vette át a stafétát? Voltak olyan elképzelései, amely újításként szolgáltak az egység működésében?
Az intézetvezetői feladatokat 2021. januárjában vettem át Perjési Pál professzor úrtól, előbb megbízott, majd 2021 júliusától kinevezett vezetőként. Az intézet oktatási és kutatási tevékenysége nem volt ismeretlen számomra, hiszen gyakorlatilag az intézet alapítása óta tagja vagyok annak. Perjési tanár úrtól nagyon sokat tanultam, mind az oktatás, mind a kutatás területén. Munkájára, tanácsaira, véleményére ezután is nagyban számítok. Az ő munkáját tovább folytatva szeretném az intézetet irányítani, a saját lendületemmel, elképzeléseimmel, terveimmel kiegészítve.
A Gyógyszerészi Kémiai Intézet nagyon sok oktatási feladatot lát el, öt kötelező és több szabadon választható tantárgyat oktatunk, így tulajdonképpen a diákok tanulmányai során szinte mindvégig jelen vagyunk.
Fontos, hogy az oktatásban minőségileg is folyamatosan fejlődjünk, az új eredményeket, gyakorlati tapasztalatokat beépítsük a tananyagba, ugyanakkor fejlesszük az oktatási módszereket, hogy a mai diákok tanulási igényeinek meg tudjunk felelni. Ez mindannyiunk érdeke. Fontosnak tartom, hogy a hallgatók, bármelyik tárgyról is beszélünk, lássák annak értelmét, hogy a majdani gyógyszerésszé válásukhoz miért is van arra a tudásra szükség, hol fogják tudni hasznosítani.
Az évek során kialakult, ígéretes eredményeket hozó kutatási témákban való munkát mindenképpen szeretném tovább folytatni. Ehhez nagyon fontosnak tartom, hogy a mostanra kicsit magasabb munkatársi létszámot megtartsuk, és így – az oktatási feladatok egyenletesebb elosztása mellett – mindenkinek jusson több ideje a minőségi kutatómunkára. A precíz szervezést, együttműködést intézeten belül és intézetek között, a fejlődni akarást és hatékony időbeosztást elengedhetetlennek tartom.
Mi vonzotta a gyógyszerészi szakma irányába? Milyen más hivatásban gondolkodott még középiskolásként?
Már általános iskolás koromban is inkább a reál tárgyak vonzottak, szerettem a matematikát, biológiát, majd a kémiát. Ezért is jelentkeztem annak idején a Ciszterci Rend Pécsi Nagy Lajos Gimnáziumának kémia tagozatára.
A legendás Kromek Sándor tanár úr osztályában a sok elméleti tudás mellett nagyon sok gyakorlati tapasztalatot is szereztünk.
A pályaválasztáskor vacilláltam az orvosi és gyógyszerészi pálya között, végül a Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Karára felvételiztem.
Néha eljátszok a gondolattal, hogy milyen orvos vált volna belőlem, de egyáltalán nem bántam meg az akkori döntésemet.
Hogyan került a pécsi gyógyszerészkarra?
Az egyetem utolsó éveiben a Gyógyszerészi Kémiai Intézetben végeztem TDK-munkát, illetve ott írtam a szakdolgozatomat. Gyakorlatvezetőm és nagyon kedves tanárom, dr. Takácsné Novák Krisztina professzor, mivel tudta, hogy Pécs környékéről származom és szívesen vissza is jönnék ide, megkérdezte, nem lenne-e kedvem oktatáshoz, kutatáshoz. A kérdése telitalálat volt, ezek a területek álltak hozzám a legközelebb. Ő ajánlott engem Perjési Pál tanár úrnak, aki akkoriban szervezte az alakuló pécsi intézetet. Így a végzést követően mindjárt az intézethez kerültem, ahol – a három gyermekem születését követő időszakoktól eltekintve – azóta is folyamatosan dolgozom.
Eleinte nagy kihívás volt a velem csaknem egykorú hallgatók oktatása, egy akkoriban alakuló intézetben. Ugyanakkor megtiszteltetésnek éreztem és nagyon ösztönző volt, hogy ilyen fiatalon részt vehettem az oktatási feladatok kidolgozásában és fejlesztésében. Nagyon sokat tanultam ebből.
Továbbra is kiveszi a részét az oktatásból, vagy inkább a kutatásra esik vezetőként nagyobb hangsúly?
Egy egyetemi intézetben, ahol mindkét tevékenység alapvetően meghatározó, nem tudnék, illetve nem is lehet választani, hogy melyikre fektetek nagyobb hangsúlyt. Nyilvánvalóan nagyon fontos és elvárás is, a kutatásban való részvétel, a PhD-hallgatók, a TDK-hallgatók, szakdolgozatosok munkájának az irányítása, amit rendkívül szívesen csinálok. Nagyon igyekszem, hogy jó szervezéssel, erre több idő és lehetőség jusson.
Azt azért be kell vallanom, hogy a szívem csücske az oktatás. Ha mód lesz rá, a tantermi előadások mellett szeretnék a továbbiakban is gyakorlatokat, szemináriumokat vezetni. Mindig is fontos célom volt, hogy a hallgatóknak ne csak átadjam a tananyagot, hanem meg is értessem velük azt.
Nagy élmény látni, amikor „leesik a tantusz”, és az elméleti tudást a gyakorlatban, példákon keresztül is használni tudják a diákok. Ehhez persze nekem is folyamatos fejlődésre és fejlesztésre van szükségem.
Mi az, ami a leginkább érdekli Önt a gyógyszerészeten, a gyógyszerészi kémián belül?
A gyógyszerészi kémián belül, ha meg kell nevezni egy területet, akkor a szerkezet-hatás összefüggések tanulmányozása számomra a legérdekesebb. A molekulák kémiai szerkezetének sokszor csak apró változtatása nagyban befolyásolja a molekula fizikai-kémiai tulajdonságait, ezáltal a szervezeten belüli sorsát, a célmolekulához való kötődését és így a biológiai hatását is. A vegyületek kémiai szerkezete és a biológiai aktivitás közötti kapcsolat vizsgálata tulajdonképpen a kutatómunkám meghatározó része.
Természetes molekulák szerkezetéhez hasonló szintetikus kalkon- és kurkuminoid-analógok fizikai-kémiai tulajdonságainak (lipofilitás, oldhatóság, permeábilitás, fehérjekötődés) meghatározását végezzük, amely eredményeket összevetjük a vegyületek biológiai hatásával. A leghatékonyabb származékok biológiai hatásának hátterében álló mechanizmusokat is igyekszünk feltérképezni. Ezáltal nagyon komplex, érdekes munkáról van szó.