Répay Gábor kadarkúti gyógyszerész 2018. december 22-én, 78 éves korában elhunyt
Nehéz tudomásul venni. Kortársunk, kollégánk, barátunk volt. Hihetetlen gazdag élettel ajándékozta meg a Jóisten. Olyan családba született, ahol a gyógyszerészet művelését apjától, Répay Lajostól örökölte. A kaposfői gyógyszertár tulajdonosa Kadarkútra kerülve régészként is tevékenykedett. Kadarkút szorgalmas helytörténeti gyűjtőmunkája, értékmentő tudása révén országos hírűvé vált.
Répay Gábor nagy becsben tartotta az örökséget. Édesapja volt a példakép. A gyógyszerészi hivatáson kívül különleges tehetséget is örökölt: a holt fába lelket tudott lehelni. Olyan fokon tökéletesítette a „fafaragó hajlamot”, hogy Magyarországon ő lett a patikabútorok restaurálásának elsőfokú mestere.
Csodaszép kadarkúti „kastélya” választékos belső berendezése önmagában is művészettörténeti érték. Az udvarban gazdag gyümölcsöst telepített, amelyben gyönyörű és egészséges alma termett. Gyönyörű skót juhászkutyái elválaszthatatlan barátaiként követték mindenhová a gazdag és tágas udvarban és lakásban. A kadarkúti patika pedig inkább gazdag múzeumként tűnik szemünk elé. A helyiségek zsúfolásig tele voltak (vannak) a magyar gyógyszerészet történeti emlékeivel: arcképek, fényképek, festmények, szobrok, vázák, könyvek, éremgyűjtemény, családtörténeti levelezés és rengeteg értékes bútor, főleg patikabútorok és eszközök, edények. Asztalosi, restaurátori műhelye maga a csoda! A legkülönlegesebb szerszámok, megmunkáló eszközök tanúskodnak arról, hogy nemcsak művészettörténeti műveltsége volt kivételes, hanem értékteremtő és értékmentő kézügyessége is.
Répay Gábor barátunk a Gyógyszerésztudományi Karunkon alapított – ma ’Lárencz László’ nevét viselő – Gyógyszerésztörténeti Csoport alapító tagja. Szemlélete példaként ad számunkra erőt ahhoz, hogy megmentett szaktörténelmi tárgyi emlékeinket a legnagyobb gondossággal őrizzük tovább. Bútorrestaurálási tevékenységének jelei különösen Somogy és Baranya megyében hozzájárulnak gyógyszerésztörténeti értékeink megmentéséhez.
1940. július 5-én született Kaposfőn. Édesapja, Répay Lajos az Ung megyei Alsónémetiben született és Beregszászon volt gyógyszerészgyakornok, majd gyógyszerészi oklevelet szerzett a Pázmány Péter Tudományegyetemen és cseh nyelven tett gyógyszerészgyakornoki vizsgát Pozsonyban. A Felvidéken és Bihar megyében szolgált, majd 1938-ban a kaposfői ’Szent Vendel’ gyógyszertár tulajdonosa lett. Az államosítás után Répay Lajost – katonai szolgálat és négy évig tartó hadifogság után – Nagyatádra helyezték beosztott gyógyszerésznek. 1952-ben került a család Kadarkútra, ahol az édesapa az ’Őrangyal’ gyógyszertár vezetőjeként dolgozott 1968-ig, nyugdíjba vonulásáig. Gábor fia itt fejezte be az általános iskolát. A kaposvári Táncsics Mihály Gimnáziumban érettségizett. Ezután Budapesten gyógyszergyári munkásként dolgozott, mivel „osztályidegen” származása miatt csak két év múlva vették fel az egyetemre. A Budapesti Orvostudományi Egyetem Gyógyszerészeti Karán 1965-ben kapta meg a diplomát. 1969-ig Kaposváron, Balatonbogláron, Nagyberkiben, majd ismét Kaposváron dolgozott. Édesapja nyugdíjazása után, 1969-ben átvette a kadarkúti gyógyszertár vezetését, ami a privatizáció idején tulajdonává vált.
Hobbija volt a fafaragás, intarziakészítés és a régi bútorok restaurálása. Szenvedélyesen gyűjtötte és restaurálta a régi bútorokat. Édesapja munkássága folytatásaként ő is mindent gyűjtött, ami maradandó érték. Mint amatőr régészek együtt találtak mamutagyar-maradványokat a somogyszentimrei vízkatlanban. Fontosnak tartotta édesapja gazdag honismereti-helytörténeti, néprajzi és népművészeti hagyatékának méltó rendezését.
Értékes bútorrestaurátori munkájának nyomai sokfelé maradandó értéket képviselnek, pl. a kaposvári sétálóutcában álló ’Arany Oroszlán’ Patikában, a pécsi irgalmasrendi ’Gránátalma’ és a múzeumi kiállítóhelyként működő ’Szerecsen’ Patikában, a mohácsi ’II. Lajos király’ gyógyszertárban, a balatonfüredi Jókai villában, a badacsonyi Szegedi Róza házban.
A Mike község határában található halastó mellett álló Somsics Mauzóleum állagmegóvása érdekében végzett munkáját Podmaniczky-éremmel ismerték el. A kadarkúti patika melletti telken áll egy a visnyei szőlőhegyről általa áttelepített parasztház. A korábbi tulajdonos elmondása szerint egykoron ebben az épületben ünnepelték a jobbágyfelszabadítást. Répay Gábor kezdeményezte és segítette elő a 2005-ben megjelent, Kadarkútról szóló helytörténeti monográfia elkészítését.
Kadarkút városa nagy tiszteletben tartotta. Répay Gábor gazdag életművének méltatása a helytörténészek és a gyógyszerésztörténészek feladata lesz. Emlékét őrizzük!
PTE Gyógyszerésztudományi Kara, ’Lárencz László’ Gyógyszerésztörténeti Csoport