A Kórházi-klinikai gyógyszerészek 2017. évi pécsi szakmai hétvégéjének beszámolója - Pécs, 2017. szeptember 15.

2017. szeptember 29.

A PTE GyTK Gyógyszerészeti Intézete és az MGYT Kórházi Gyógyszerészi Szervezetének Ifjúsági Állandó Bizottsága 2017-ben hatodik alkalommal rendezte meg a hazai kórházi és klinikai gyógyszerészek már szokásossá vált pécsi szakmai rendezvényét

A PTE GyTK Gyógyszerészeti Intézete és az MGYT Kórházi Gyógyszerészi Szervezetének Ifjúsági Állandó Bizottsága 2017-ben hatodik alkalommal rendezte meg a hazai kórházi és klinikai gyógyszerészek már szokásossá vált pécsi szakmai rendezvényét.

Az előadások a „Jó gyakorlatok és szakmai kihívások” bemutatására és összefoglalására törekedtek olyan műhely munka kezdeményezésével, ahol az egyes szakmai kérdéseket különböző intézményekben dolgozó kollégák mutatták be, majd a résztvevőknek alkalmuk nyílt a tanulságok és feladatok megvitatásra. A pénteki nap a fekvőbeteg ellátásban dolgozó gyógyszerészek gyógyszerellátási tevékenységeire, míg a szombat elsősorban az osztályos gyógyszerészi munkára fókuszált. Az előadások a hír végén mellékletként érhetőek el.

Klinikai gyógyszerészet bevezetésének szervezési/vezetői oldala és klinikák közti koordinációja témakört bevezető előadásában Dr. Hankó Balázs a Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertárának főgyógyszerésze mutatta be. Nyitó gondolataiban elmondta, hogy a szakmában már tradíciója van a PTE-nek és a pécsi hétvégének is, illetve véleménye szerint nagy szükség van a fiatalokra a szakmaterületünk fejlődése érdekében. Saját első szakmai tapasztalatainak bemutatásán keresztül jellemezte a kórházi gyógyszerészet fejlődését. Az elmúlt másfél évtized alatt komoly utat tett meg a kórházi és klinikai gyógyszerészet a szakmai kontroll erősödése felé. Ezt az időszakot egyúttal az SE Egyetemi Gyógyszertár feladatainak bővülése és a klinikai gyógyszerészeti feladatok fejlődése is jellemezte, így 2017-re 26-re nőtt a klinikai központ gyógyszerellátásában résztvevő gyógyszerészek száma, és szerencsére egyre több rezidens része a csapatnak. Budapesten a gazdálkodási és gyógyszerelési biztonság szempontjából nagyobb rizikójú helyekre kerültek elsősorban klinikai gyógyszerészek. Gyakorlati tapasztalatuk, hogy a fiatal klinikus kollégák nyitottabbak a gyógyszerészekkel való közös munkára. Ugyanakkor a bonyolult szervezeti felépítés miatt, irányítási és munka szervezési nehézséget jelent a klinikai gyógyszerészek megjelenése az osztályokon. Hankó Balázs előadásában áttekintette, hogy milyen vezetői, klinikai, személyes és szervezeti adottságok szükségesek a klinikai kollektíva kiépítése érdekében.

A megosztott bevezető előadás második felében Dr. Süle András önkritikus módon tekintette át egy főgyógyszerész mindennapi feladatait és felelősségét. Szerinte a legjobb dolog, amit egy főgyógyszerész tehet, hogy biztosítja munkatársai számára a szabad fejlődés és munka lehetőségét, valamint megteremti a személyes és tárgyi feltételeket mindehhez. A Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ Intézeti Gyógyszertárának főgyógyszerésze kiemelte, hogy világosan deklarált célokra, kompetenciákra és felelősségre van szükség az intézményben és szakmában is egyaránt. Az osztályos munka kapcsán nem mindig könnyű jó érveket és számszerűsíthető végpontokat felmutatni, ami az újabb gyógyszerészi tevékenységek bevezetését és elfogadtatását nehezíti. Ugyanakkor az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) már "Medical Manager"-nek nevezi a gyógyszerészt, ezáltal deklaráltan elismeri ezirányú szakmai tevékenységét. A gyógyszerész szakma és a kórházi terület jövőjének építése érdekében nem csak a főgyógyszerészekre, hanem minden résztvevőre rengeteg munka vár a jövőben. Ez a fejlődés a nem csupán a kórházi és klinikai, hanem egyúttal a közforgalmú ellátás fejlődését is eredményezi majd.

Dr. Csontos Diána, a Bajcsy-Zsilinszky Kórház szakgyógyszerésze az „Onkológiai gyógyszerekhez való hozzáférés lehetőségei Magyarországon, és ehhez kapcsolódó kórházi-klinikai gyógyszerészi feladatok” című előadásában egy igen kaotikus finanszírozási rendszer áttekintését tűzte ki célul. Hazánkban számos finanszírozási technika van jelen (HBCS, tételes, egyedi méltányosság és közforgalmú), így a betegek járó és fekvőbeteg ellátás keretében egyaránt kapnak onkológiai gyógyszereket. Az orális kemoterápiás gyógyszerelés esetén személyes tapasztalata, hogy a gyógyszerészi szerepvállalás a gyógyszerelési hibák csökkenését eredményezi. A tételes gyógyszerek adminisztrációjának helyi jó gyakorlatát ismertette, de előadásában kitért a közforgalmú ellátásban kiadott készítményekre is. Bízik abban, hogy idővel az adminisztrációs kérdések helyett inkább szakmai és terápiás döntéseket támogató információkkal keresik majd meg az orvosok és a betegek a gyógyszerészt.

Az indikáción túli gyógyszeralkalmazás aktuális kérdéseiről Dr. Sebők Szilvia, a Semmelweis Egyetem, Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet szakgyógyszerésze számolt be. Tapasztalata alapján a magisztrális készítmények esetén elsősorban a gyermekgyógyászat területén kerül elő indikáción túli gyógyszerrendelés, valamint az egyedi import oka több esetben az, hogy ne kelljen off-label megoldásokkal megoldani a gyógyszerhiányt. Az egyedi import és a tételes gyógyszerek esetén is bemutatta az off-label eljárásra vonatkozó hatályos szabályozást.

A gyógyszerellátási és finanszírozási blokk utolsó előadásaként Dr. Kuti Klaudia a speciális finanszírozású gyógyszerek tapasztalatait és jellegzetességeit foglalta össze a Markusovszky Egyetemi Oktatókórházban. Kihangsúlyozta, annak ellenére hogy már öt éve bevezették a tételes finanszírozást, még mindig számtalan megoldatlan probléma nehezíti a gyógyszerészek munkáját. 2017. év második felére már 44 hatóanyagot tartalmaz a tételes lista, melynek hatóanyagszáma idén jelentős mértékben megugrott. A gyógyszerészeknek a tételes gyógyszerek kapcsán sajnos nem elsősorban a beteg jut eszébe, hanem az azokkal járó ügyintézés és dokumentáció. Tapasztalata alapján a kórházi-klinikai gyógyszerészek által végzett összefogó és áttekintő munka hiányában nem menedzselhető jól a tételes gyógyszerek köre. Bemutatta intézményükben kifejlesztett és alkalmazott adatbázist (együttműködés a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház kórházi-klinikai gyógyszerészeivel), mely a speciális finanszírozású gyógyszerek követését segíti a finanszírozás tekintetében, és amely segítségével a finanszírozatlan tételek problémáját el tudják kerülni. Az előadó elmondta, hogy a gazdasági érdekek szem előtt tartása mellett a gyógyszerész-szakmai tevékenységek fejlesztését is el kell érni és úgy véli, hogy legjobb lenne, ha minden gyógyszert gyógyszerészek expediálnának. Jelenleg is információs aszimmetria jellemzi a rendszert a gyártó-nagykereskedő-gyógyszertár részéről. Az intézmények jelentős részében ellátási gondokat és a terápia megkezdésének módosítását eredményezi a jelenlegi rendszer. Emiatt a szakmának egységesen kell fellépni a kihívásokkal szemben, mert intézményi szinten nehezen kezelhető a probléma.

A délutáni záró szekció a közvetlen betegellátást végző egység, mint kórházi szakfeladat aktuális kérdéseit dolgozta fel. A Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet Intézeti és Borostyán Gyógyszertár főgyógyszerésze, Dr. Higyisán Ilona elmondta, hogy a közvetlen lakossági gyógyszerellátást végző egység ez idáig kevésbé érintett téma volt kórházi konferenciák során. Az intézménymenedzsment számos elvárást támaszt az egységekkel szemben, mint például forgalmukkal járuljanak hozzá a likviditás fenntartásához, alacsony raktárkészlettel, kevés dolgozóval és hiba nélkül működjenek. A főgyógyszerész asszony beszámolt a közbeszerzési eljárás kapcsán kialakult nehézségek 2017. évi fejleményeiről és nehézségeiről, összefoglalta a leltározás és ügyelet kórházi specialitásait, valamint az e-recepttel kapcsolatos aktuális ismeretek is bemutatásra kerültek. Az előző előadáshoz szorosan kapcsolódóan Dr. Páll Natália a bajai Szent Rókus kórház közforgalmú egységének megnyitása során szerzett tapasztalatait mutatta be, valamint kiemelte a kórházi és közforgalmú gyógyszertárak közti különbségeket. Érdekfeszítő és szemléletes módon kronologikusan mutatta be a közforgalmú egység korábbi működésének problémáit, a szerzett tapasztalatokat, valamint az újbóli nyitás előkészítését és eredményeit.

A szombati program nyitó előadásában Prof. Dr. Botz Lajos a kihívás fogalmát járta körbe neves XX. századi gondolkodók idézeteinek felvillantásával, majd a kórházi és klinikai gyógyszerészi munka aktuális kihívásait foglalta össze. A PTE KK Gyógyszertár főgyógyszerésze szerint az egészségügyben és gyógyszerészetben hozzáadott érték nélkül nem lesz innováció, és ezt az új és kreatív gyógyszerészi tevékenységek bevezetése kapcsán is szem előtt kell tartani. Számtalan kihívással szembesül nap, mint nap a szakmánk, ugyanakkor Ludwig Wittgenstein –t idézve „a problémákat nem új információk segítségével oldjuk meg, hanem azáltal, hogy rendszerbe foglaljuk azt, amit már régóta tudunk”. Napjainkban a gyógyszerészetnek - ahogy számos más szakmának is - újra kell pozícionálnia magát. Olyan gyógyszerészi szolgáltatásokat kell meghatározni, melyeknél a hozzáadott érték meghatározható és igazolható. Az igazolás egyik alapvető feltétele a kórházi betegek gyógyszerelésének dokumentáltsága lehet. A szakmánk jelenleg több gyógyszerészi szolgáltatás mentén kompetenciákat keres maga számára, ugyanakkor ezen jogosultságok esetén a felelősségi alakzatokat is meg kell határozni. Az igen motiváló és gondolatébresztő előadása alapján az utóbbi évek maghatározó kihívásai többek közt a betegre szabott gyógyszerelést végző automatikák folyamatos elterjedése és azok intézményi IT rendszerekhez történő integrálása, valamit a gyógyszerészek által a betegekre fordítható időt csökkentő "adminisztrációs cunami".

A szakmai program következő előadói az ország különböző intézményeiben aktívan dolgozó osztályos gyógyszerészi munka eredményeit és fontosabb szakmai ismereteit mutatták be. Dr. Gyuricza Anett számolt be a klinikai gyógyszerészi munkájának kezdeti tapasztalatairól a Péterfy Sándor Utcai Kórház Rendelőintézet és Baleseti Központban. Szerinte az osztályos munka igen sokrétű tudományos tevékenység, mely komoly kihívás elé állítja a gyógyszerészt. Bemutatta az általa végzett és megismert szisztematikus gyógyszerelés-áttekintés során megismert példákat. Az intenzív osztályon végzett napi tevékenységének összefoglalása segítségével rávilágított az osztályos munka komplexitására. Kolléganője Dr. Gyimesi Nóra az intézmény traumatológiai osztályának szeptikus részlegén végzett munkáját mutatta be. Előadásában a viziteken való jelenlét és a gyógyszerosztás ellenőrzése/átvétele mellett végzett kognitív tevékenységekre helyezte a hangsúlyt. A szakgyógyszerésznő szerint a beteg anamnézis felvétel, a gyógyszerelés áttekintése, a gyógyszerészi intervenciók véghezvitele és az elbocsátás során nyújtott szolgáltatások nagyon időigényes tevékenységek, melyek komoly szakmai tapasztalatot és felkészültséget kívánnak. Ezen tevékenységek ugyanakkor kizárólag akkor válnak mérhetővé, ha dokumentálásra kerülnek. A SZTE ÁOK Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet klinikai gyógyszerésze, Dr. Szalai Gábor gyakorlatias előadásában rávilágított, nem kérdés az, hogy "Ugyan mit tud csinálni egy gyógyszerész az intenzív osztályon?", hisz a számtalan medikációs hiba megelőzhető, ha gyógyszerész van jelen az osztályon. Felhívta a figyelmet az infúziók elegyítése kapcsán felmerült kérdések megoldását segítő parentmcs.hu adatbázisra. A biztonságos infúziós terápia meghatározó szereplője a gyógyszerész, jelenléte indokolt az intenzív osztályos munka során is.

Dr. Vincze Áron, a PTE KK I.sz. Belgyógyászati Klinika, Gasztroenterológiai Tanszékének docense személyes tapasztalatit és szakirodalmi adatokat osztott meg arról, hogy mennyire hasznosnak érzi a gyógyszerészek jelenlétét a klinikákon. Előadásban számos farmakoterápiás aktualitást is kiemelt. Ilyen volt a PPI-k alkalmazása, melyet ártalmatlannak tartanak az egészségügyi dolgozók, ennek ellenére számos esetben igazolt, hogy az indokolatlan és hosszú távú alkalmazásuk potenciális kockázattal járhat (osteoporosis, Clostridium difficile fertőzés kialakulásnak veszélye). A klinikus véleménye szerint a gyógyszer mellékhatások megelőzése érdekében mindkét fél részéről aktív figyelmet igényel az orvosi és klinikai gyógyszerészi szakma együttműködése. Irodalmi források alapján összefoglalta, hogy melyek a gyógyszerészek potenciális belépési pontjai egy gasztroenterológiai osztály munkájába. Ezt követően az elmúlt 10 év során a klinikán közösen elért szakmai és gazdasági eredményeket foglalta össze, melyből kiderült hogy a gyógyszerelés közös felügyelete által az indokolatlanul alkalmazott készítmények száma és értéke csökkent, ezenkívül hasznos együttműködés valósul meg a klinikai vizsgálatok terén is.

Dr. Attl Orsolya, a Szent Borbála Kórház fiatal gyógyszerésznője az elmúlt egy év során bevezetett osztályos munka tapasztalatait és élményeit mutatta be több olyan osztály vonatkozásban, ahol eddig dolgozott. Egy idealizált eseten keresztül igyekezett összegyűjteni, hogy mi szükséges ahhoz, hogy az osztályos gyógyszerészi munka a leghatékonyabban működjön. Ezek közül az osztályvezető főorvos támogatását emelte ki, valamint a tudatos és aktív kommunikációt. Egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy a pionír kollégák részéről nagyon sok lelkesedésre és kitartásra van szükség, amíg kiépül egy érdemi szakmai együttműködés az osztályon.

Dr. Lankó Erzsébet, az I. sz. Belgyógyászati Klinika fiatal klinikai szakgyógyszerésze a klinikai gyógyszerészek folyamatosan bővülő feladatköréből a tételes finanszírozású gyógyszerekkel kapcsolatos feladatok, kihívások bemutatását választotta. Az intézményükben elérhető hatóanyagok közül az ibrutinib példája alátámasztja a multidiszciplinaritás szükségességét. A kiválasztott hatóanyag esetén haematológusok, patológusok, belgyógyászok, nővérek, finanszírozási szakértők, kontrolling, egészségbiztosító és gyógyszercégek munkatársai – nem ritkán napi szintű kapcsolattartással, egyeztetésekkel dolgoznak „team”-ben a betegekért. Az együttműködés legfőbb célja hozzájárulni a progressziómentes túlélés növeléséhez. A hatóanyagokkal az első tapasztalatokat klinikai vizsgálatok keretében szerezték, ezt követően egyedi méltányossági engedélyekkel kezelt betegek, majd 2017. februárja óta tételes finanszírozás keretében ellátott betegek terápiájában működik együtt a gyógyszerésznő. Gyógyszerészi gondozás klinikai, ill. osztályos lehetőségét egy betegük példáján keresztül mutatta be. Az előadás fő üzenete az volt, hogy a betegeket kezelő/gondozó multidiszciplináris teamban a gyógyszerész is megtalálja helyét, valamint felhívta a figyelmet arra, hogy a gyógyszerészi gondozási szemlélet a klinikán is érvényesíthető.

Szakmai tudás és kapcsolatépítés szempontjából is eredményes továbbképzésen vehettek részt a gyakorló gyógyszerész kollégák és az érdeklődő gyógyszerész hallgatók. A szervezők és résztvevők köszönettel tartoznak a Magyar Kórházi Gyógyszerészetért Alapítványnak és a Magyar Gyógyszerészi Kamara Kórházi-Klinikai Területi Szervezetének a rendezvény támogatásáért, valamint az előadóknak lelkiismeretes munkájukért.

a szervező csapat nevében

Dr. Fittler András – PTE GYTK Gyógyszerészeti Intézet

Dr. Gyimesi Nóra – MGYT KGYSZ Ifjúsági Állandó Bizottság

Dokumentumok