TDK témák

TDK témáink

A "Gyakorlati gyógyszerészeti problémák tudományos megalapozottságú megoldási lehetőségei" gyűjtő TDK témát a Gyógyszerügyi Ismeretek II. és III. tárgyak sikeres teljesítése előtt álló hallgatók számára ajánljuk. A tárgy egy szemesztere során lehetőség nyílik a megadott témák hátterének megismerésére és az azokban való specializálódásra a "Tudományos diákköri munka gyógyszerészhallgatóknak 1." fakultatív kurzus keretében.

 

A "Gyakorlati gyógyszerészeti problémák tudományos megalapozottságú megoldási lehetőségei" gyűjtő TDK témát a Gyógyszerügyi Ismeretek II. és III. tárgyak sikeres teljesítése előtt álló hallgatók számára ajánljuk. A tárgy egy szemesztere során lehetőség nyílik a megadott témák hátterének megismerésére és az azokban való specializálódásra a "Tudományos diákköri munka gyógyszerészhallgatóknak 1." fakultatív kurzus keretében.

 

A "Gyakorlati gyógyszerészeti problémák tudományos megalapozottságú megoldási lehetőségei" gyűjtő TDK témát a Gyógyszerügyi Ismeretek II. és III. tárgyak sikeres teljesítése előtt álló hallgatók számára ajánljuk. A tárgy egy szemesztere során lehetőség nyílik a megadott témák hátterének megismerésére és az azokban való specializálódásra a "Tudományos diákköri munka gyógyszerészhallgatóknak 1." fakultatív kurzus keretében.

A "Gyakorlati gyógyszerészeti problémák tudományos megalapozottságú megoldási lehetőségei" gyűjtő TDK témát a Gyógyszerügyi Ismeretek II. és III. tárgyak sikeres teljesítése előtt álló hallgatók számára ajánljuk. A tárgy egy szemesztere során lehetőség nyílik a megadott témák hátterének megismerésére és az azokban való specializálódásra a "Tudományos diákköri munka gyógyszerészhallgatóknak 1." fakultatív kurzus keretében.

Napjaink gyógyszerellátásának egyik aktuális problémája, hogy az online gyógyszerek piaca óriásira nőtt és gyakran félrevezetheti a felkészületlen fogyasztót. Az internetes kereső a másodperc törtrésze alatt vezet számtalan olyan honlapra, melynek szakmai tartalmát nem ellenőrzik. A világviszonylatban pár ezerre tehető legális forgalmazó mellett százezres nagyságrendben vannak jelen definiáltan illegális szereplők, akik eltitkolják kilétüket, átláthatatlan kereskedelmi hálózatokat üzemeltetnek, virtuális valutákkal történő fizetéssel átláthatatlan tranzakciókat folytatnak, esetenként egy fiktív gyógyszertár megjelenése mögé burkolóznak. A világszintű és egyben nagyon összetett sokszereplős probléma kezelése egy átfogó kockázatértékelő módszertan alkalmazását igényli, melyhez elengedhetetlen a hálózatkutatás és az informatika eszközrendszere is.

Társtémavezető: Dr. Somogyi-Végh Anna

Napjainkban nagy népszerűségnek örvendenek a különböző öngyógyítás vagy egészségmegőrzés céljából alkalmazott „gyógyszerekhez hasonló” termékek, melyek ugyanakkor nem estek át szigorú szakmai értékelésen. Ezek a sokszor szinte csodaszerként hirdetett készítmények számos kérdést vetnek fel az egészségügyi szakemberben. Milyen bizonyíték áll a jól csengő állítások hátterében? Milyen kockázatai lehetnek az alkalmazásnak? Mit tartalmaz egyáltalán a készítmény? A hallgató TDK munkája során a már feldolgozott témákhoz (patikai só, lúgosítás) hasonlóan göngyölítheti fel valamely aktuálisan népszerű készítmény hátterét a gyakorló szakemberek számára is hasznos eredményeket szolgáltatva ködoszlató tevékenysége eredményeként.

A gyógyszerésszel szemben támasztott megváltozott társadalmi és szakmai elvárások következtében a nélkülözhetetlenné vált a képzés hazai és nemzetközi gyakorlatának átfogó vizsgálata. A TDK munka célja a magyar gyógyszerész képzőhelyek oktatási profiljának és kurrikulumának vizsgálata, előzetesen rögzített szempontok alapján (kredit érték, óraszám, modul, stb) egymással való összevetése. A hazai gyógyszerészképzés fejlesztése érdekében a nemzetközi szakirodalom áttekintése, munkaerőpiaci igények felmérése és a jó gyakorlatok, esetlegesen fejleszthető területek azonosítása. 

Társtémavezető: Dr. Vida Róbert György

A 2000-es évektől kezdve a fejlett országokat is elérte az addig csak a fejlődő országokban előretörő jelenség, a gyógyszerellátásban tapasztalható sorozatos, időbeliségben és súlyosságban is meghatározó ellátási zavar. A gyógyszerpiacot globálisan érintő jelenség kezelésére és vizsgálatára nemzeti és nemzetközi gyógyszerhiány adatbázisok és katalógusok alkalmazhatók. Az ilyen típusú információ-gyűjtés segítséget nyújthat az adott országot érintő gyógyszerellátási probléma kiterjedésének és súlyosságának megítélésében. Ezen kívül az ellátási problémák kezeléshez társuló betegbiztonsági kockázatok csökkentésére is alkalmas lehet egy ilyen jelző rendszer. A témakör keretében első lépésként a gyógyszerhiányok kockázatainak azonosítása szükséges a szakirodalom áttekintésével és a kiválasztott adatbázisok értékelésével. A kockázati tényezők és az elérhető jelentő rendszerek ismeretében, továbbá a hiány események súlyossági besorolásának kialakításával az ellátási problémákat gyűjtő és előrejelző rendszerek optimális információ tartalma és felépítése is megfogalmazható.

Társtémavezető: Dr. Fittler András

Fejlett országokban, a krónikus betegségekben szenvedőknél a beteg-együttműködés aránya 50% körüli érték, a nem megfelelő beteg-együttműködés az elsődleges oka például a nem kontrollált magas vérnyomásnak, valamint az Európai Unióban évente 194 500 haláleset egyértelműen a gyógyszerek hibás adagolására és az adherencia hiányára vezethető vissza. A gyógyszerészek jogszabályban előírt kötelessége a „megfelelő gyógyszerhasználatának szakmai segítése, együttműködő készségének növelése”, így a hatékony és biztonságos gyógyszerhasználat vizsgálata és elemzése nagyban hozzájárulhat a sikeres gyógyszerterápia eléréséhez.

Társtémavezető: Dr. Ashraf Amir Reza

A mesterséges intelligencia (Artificial Intelligence, AI) újabb lehetőségeket nyit a különböző egészségügyi szolgáltatások fejlesztésében és optimalizálásában. A gyógyszerelési problémák, és azon belül is a gyógyszer-gyógyszer, valamint a gyógyszer-egyéb termék kölcsönhatások állandó kihívást jelentenek az egészségügyi szakemberek számára.

Ezért célul tűztük ki, hogy megvizsgáljuk a kiválasztott AI chatbotok (ChatGPT-3.5, ChatGPT-4) alkalmazhatóságát és pontosságával kapcsolatos információit a kiválasztott, klinikailag releváns gyógyszer-gyógyszer, valamint gyógyszer-egyéb termék kölcsönhatások szűrésével kapcsolatosan. Módszertanunk kialakítását az AI chatbotok és nagy nyelvi modellek egészségügyi kérdésekben való alkalmazhatóságának folyamatosan változó és korlátozó szabályozási környezete is nehezíti.

Az előzetes eredményeink és módszertani fejlesztésünk kihívásai rámutatnak az AI eszközökben rejlő potenciálra a betegellátás során, azonban ezen eszközök alkalmazhatóságának megismerése szükséges, hogy beilleszthetők legyenek a már elérhető betegbiztonságot célzó gyógyszerészi intervenciók (gyógyszerészi tanácsadás, gyógyszeralkalmazás áttekintés) körébe a közvetlen lakossági gyógyszerellátás és kórházi-klinikai ellátásban egyaránt.

Társtémavezető: Dr. Vida Róbert György

Az elmúlt évtizedben a biológiai gyógyszerek térhódítása figyelhető meg. Elmondható, hogy jelenleg a gyógyszeripar egy szemléletváltáson megy keresztül és egyre nagyobb teret hódít a nagymolekulák fejlesztése és alkalmazása. Az utóbbi időben jelentős számban kerülnek forgalomban a biológiai gyógyszerek, mely erősíti azt a koncepciót, hogy minél szelektívebben ható gyógyszerekkel egy célzott molekuláris terápia valósuljon meg. Ezen készítmények közül a monoklonális antitestek forgalomba kerülése jelentősen megváltoztatta egyes krónikus betegségek kezelésének eredményességét (pl.: onkológia, immunológia, légző rendszeri és központi idegrendszeri, stb.). A különböző betegségek farmakoterápiája során számos kérdést vet fel a hagyományos kis molekulákkal való együttadásuk. Mivel jelentős költséggel terhelik az egészségügyi ellátó rendszert és sokszor utolsó lépcsőfokként jelennek meg a terápiában, az esetlegesen a terápia kimenetét befolyásoló tényezők, így a gyógyszerkölcsönhatások megelőzését célzó szűrések kiemelt jelentőségűek a gyógyszeres terápia optimalizálás terén.

Az online gyógyszerforgalmazási teret illegális és a betegek biztonságát veszélyeztető c foglalkozók uralják. A nyilvánvaló veszély ellenére az egészségügyi rendszer résztvevői és gyakran a hatóságok is tehetetlenek ezzel nemzetközi jelenséggel szemben. Mivel korlátozott reprezentatív adat áll rendelkezésre az illegális internetes gyógyszertárakkal kapcsolatban, a hatékony válaszlépések egyelőre hiányoznak és az illegális gyógyszertárak ellenőrizetlenül működhetnek Magyarországon, az EU-ban és világszerte, ezáltal komoly betegbiztonsági veszélyt jelentve a lakosságra. Kutatócsoportunk korábbi projektjei és publikációi a weboldalak tartalmának értékelésére összpontosítottak egy kockázatértékelési módszertan érdekében. Az egyetemi kutatókból és PhD hallgatóból álló kutatócsoportunkkal, arra törekszünk, hogy komplex módszertan alkalmazásával az illegális online gyógyszertárak piaci részesedésére, szolgáltatásaira és termékminőségére vonatkozó - korábban nem publikált valós adatok dokumentálhassunk. Az online piacelemzésen alapuló ismereteket felhasználva értékeljük a honlapok látogatottságát, a látogatók viselkedését és vásárlásiszándékát, valamint határozzuk meg az online forgalmazók piaci részesedését. Magas betegbiztonsági kockázatot jelentő szimulált betegprofilok segítségével értékeljük az online gyógyszertárak információ- és konzultációs szolgáltatásainak minőségét. Végezetül kvalitatív és kvantitatív analízist végzünk a tesztvásárlások során beszerzett tételeken, ezáltal értékes bizonyítékokat nyújtva az illegális weboldalakról történő gyógyszervásárlás potenciális veszélyeiről.

Internetes gyógyszertárak ezrei érhetők el az interneten, és mivel az internet egy határtalan és kevéssé ellenőrzött környezet, nagyszámú illegitim szereplő uralja az online gyógyszerpiacot. Nehéz, sőt szinte lehetetlen meghatározni az aktív internetes gyógyszertárak teljes számát, az eladott gyógyszerek mennyiségét vagy az online gyógyszerforgalmazás népegészségügyi hatását, hiszen a vonatkozó adatoknak nincsen közhiteles forrása, és ebből a csatornából nehéz betekintést nyerni. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy az illegális piaci szegmens egy ellenőrizetlen környezet, ahol gyakorlatilag nincs korlátozás sem az eladók, a fogyasztók, a termékek és a kereskedelmi gyakorlat tekintetében. Szinte bárki bármilyen típusú gyógyszert megvásárolhat vagy reklámozhat vény, orvosi felügyelet vagy megfelelő diagnózis nélkül. Mindez egyértelműen veszélyezteti a beteg és a gyógyszerbiztonságot. Az e-kereskedelem globalizációja lehetővé tette egy „digitális gyógyszerészeti szürke piac” kialakulását, amely messze túlmutat a legitim ellátási láncon, és ahol a forgalmazók kereskedelmi és marketing gyakorlatára csupán korlátozott rálátásunk van. Célunk, hogy az internetes gyógyszerforgalmazó honlapok marketing stratégiáit, illetve kommunikációs és ösztönzési gyakorlatát egy átfogó nemzetközi adatgyűjtés során behatóan vizsgáljuk. Hipotézisünk, hogy a nemzetközi jogharmonizáció és végrehajtás hiányosságai miatt a globális piacot célzó illegális forgalmazók kereskedelmi gyakorlata jelentősen eltér a nemzeti piacot célzó legális forgalmazókétól, így marketing-, kommunikációs- és ár stratégia alapján is megkülönböztethetővé válnak a betegbiztonsági kockázatot jelentő honlapok.

Társtémavezető: Dr. Balázs Orsolya

A legális gyógyszerellátási láncba kerülő hamis gyógyszerek arányát 0,005-1% körüli értékre becsülik a fejlett országokban, melyek kiszűrésére a 2019. február óta elindult Gyógyszerhamisítás elleni direktíva (Falsified Medicine Directive, FMD) egyedi gyógyszer azonosítás és dézsmabiztos csomagolás bevezetése is irányul. Ezekkel a módszerekkel próbálják az országok minimálisra csökkenteni a legális ellátási láncba megjelenő illegális termékek okozta károsodások valószínűségét. Azonban egyéb útvonalakon is eljuthat a fogyasztókhoz, betegekhez a hamis gyógyszer vagy illegális egészségügyi termék. Ezen útvonalak közül a legjelentősebbnek az illegális internetes gyógyszerforgalmazás tekinthető. A kontroll nélküli gyógyszerforgalmazás és a hamis gyógyszerek globális kihívást jelentenek, ugyanakkor a hatékony válaszlépések egyelőre hiányoznak. Ennek hátterében feltételezhetően az áll, hogy korlátozott adatokkal rendelkezünk a hamis és illegális egészségügyi termékek és gyógyszerek okozta egészségkárosodásokkal kapcsolatosan, így azok betegbiztonsági kockázatainak valós mértékét sem ismerjük, csak becslések állnak rendelkezésre. Megállapítható, hogy a valós betegbiztonsági kockázatok  ismerete nélkül a gyógyszer ellátási lánc és az egészségügyi rendszerek szereplői nem feltétlenül ismerik fel a probléma mértékét és így megfelelő és hatékony védekezési stratégiák sem kerülnek bevezetésre. Célunk, hogy olyan retrospektív és prospektív adatgyűjtési és elemzési módszereket azonosítsunk és alkalmazzunk, amelyek lehetőséget teremtenek az illegális forrásból származó egészségügyi termékek, gyógyszerek alkalmazásával összefüggő egészségügyi káresemények azonosítására és folyamatos monitorozására, valós-életbeli adatok gyűjtésére.

Társtémavezető: Dr. Fittler András

A gyógyszerek ára központi szerepet tölt be az egészségügyi finanszírozási döntéshozatal során. A gyógyszerárak összehasonlítása nemzeti és nemzetközi szinten is megvalósul, azonban az összevetések során alkalmazható számos metodika önmagában való alkalmazása nem ad objektív képet és hiteles eredményeket. Minden esetben szükséges az adott területre jellemző specifikumok figyelembevétele, valamint a különböző módszertanok adott kérdésben alkalmazható elemeinek együttes figyelembevétele.

A XXI. században a gyógyszerészet egyik legfontosabb szakmai feladatává és egyben kihívásává vált, hogy a gyógyszerekkel, étrend-kiegészítőkkel és az alternatív gyógymódokkal kapcsolatban megbízható, hiteles információt szolgáltasson a betegek és az orvos kollégák felé is. A gyors és szakmailag megalapozott tájékoztatást segíti a bizonyítékokon alapuló orvoslás módszertana. A kutatómunka célja a gyógyszeres terápia objektív értékelési metodikáinak megismerése valamint konkrét klinikai szituációkban, a mindennapi gyakorlatban való alkalmazása.

Társtémavezető: Dr. Nyaka Bernadett Gyöngyi

Szakirodalmi adatok alapján valószínűsíthető, hogy a gyógyszeres terápia során átlagosan 2-5 %-ban komoly, klinikai következményekkel is járó káros kölcsönhatás alakulhat ki. Napjainkra elengedhetetlen (lenne), hogy a gyógyszeres terápia szerves részét jelentse az ismerten klinikai következményekkel járó kölcsönhatások figyelembevétele, már a gyógyszerek szedését megelőző kiszűrésük, különösen a kölcsönhatás tekintetében fokozottan veszélyeztetett betegcsoportoknál (több gyógyszert is együtt szedő betegeknél, időseknél, bizonyos alapbetegségek esetén, stb.). A gyógyszermetabolizáló citokróm P450 enzimrendszeren alapuló kölcsönhatások a farmakokinetikai interakciók leggyakoribb típusa. Mivel a gyógyszerhatóanyagok nagy része a CYP izoenzimek kis csoportjának valamelyikén metabolizálódik, az interferencia valószínűsége nagy, a potenciális kölcsönhatások valódi klinikai relevanciáját azonban számos tényező befolyásolja: a CYP indukció vagy gátlás erőssége, a szérumszint-változás következménye, a beteg egyéni érzékenysége, stb.

Társtémavezető: Dr. Nyaka Bernadett Gyöngyi

A gyógyszerhatóanyagok közötti kapcsolati mátrix létrehozása a bioinformatika korszerű és a gyakorlatban is hasznosítható területe. A gyógyszerhatóanyagok bioinformatikai-hálózati mátrixának felépítése kapcsán a szakmai elemzés és kölcsönhatás előrejelzés érdekében szükséges az előzetesen választott clusterek (pl. ATC alapú gyógyszerhatóanyag-csoportok) kijelölése. Azaz bizonyos hatóanyagcsoportok önálló, izolált elemzésének biztosítása, valamint a már teljes hatóanyagkincset tartalmazó adatbázissal való kapcsolatrendszerének vizsgálata. A hatóanyagpárok kapcsolati eloszlás-függvényének általános leírását követően, szükségesek további szempontrendszer alapján történő vizsgálatok is. Ilyen szempontok a hatóanyag-interakciós párok (1.) kölcsönhatás-súlyosság szerinti osztályozása, vagy (2.) a nemzetközi ATC kód szerinti csoportok és alcsoportok szerinti vizsgálata. Így a cluster(ek) tagjainak a komplex hálózat kapcsolati eloszlás-függvényének megváltozására gyakorolt hatásai is elemezhetők, ezáltal új összefüggések tárhatók fel.

Társtémavezető: Dr. Fittler András

A klinikai gyógyszerészeti szemlélet – a betegek terápiájának nyomon követése és a gyógyszeres terápia hatékonyságának növelése – átültetése a közforgalmú ellátásba, majd ott egyre nagyobb mértékű térhódítása az 1990-es évektől kialakított egy új fogalmat, melyet ma gyógyszerészi gondozásnak (angolul pharmaceutical care, medication therapy management) nevezünk. A tevékenység során a gyógyszerész nem csupán az öngyógyítás-öngyógyszerelés területein vállal felelősséget a betegért, hanem részt vesz az elsődleges prevencióban és a népbetegségek elleni harcban, a betegek életmódjának alakításában, a biztonságos és eredményes terápia megalapozásában, valamint a gyógyszerelési problémák kiküszöbölésében is. A gyógyszerészi gondozási tevékenység vizsgálata és értékelése kiemelkedő fontosságú, hiszen a gyógyszerészek ezen tevékenysége a betegek gyógyulását, az egészségügyi kiadások csökkentését és a gyógyszerészek szakmai fejlődését is egyaránt szolgálja.

Társtémavezető: Dr. Fittler András

A WHO állásfoglalása szerint a fejlődő országokban a hamis gyógyszerek aránya 10-30%-ra tehető, míg hazánkban a gyógyszerforgalom 3-5%-ára becsülhető a hamisítványok aránya. Ezen készítmények szedése számtalan negatív egészségügyi és gazdasági következménnyel jár. Számos módszer jelenthet alternatívát a gyógyszeripar, a gyógyszerész és a fogyasztó számára a gyógyszerhamisítás elleni küzdelemben. A nondestruktív módszerek lehetővé teszik a hamisítványok kiszűrését anélkül, hogy károsodás érné a készítményt. A destruktív módszerek olyan klasszikus, gyógyszerkönyvi és analitikai vizsgálatok, melyek alkalmazásával a szakember azonosítani tudja a kétes eredetű termékeket és meg tudja állapítani a minőségbeli eltéréseket. Ezen módszerek egyidejű alkalmazásával átfogó képet kaphatunk a bizonytalan eredetű és/vagy minőségű termékekről.

A témakörben kifejtett munka alapvető célja, hogy számos fontos nézőpontból körbejárja, megvizsgálja napjaink egyik legtöbb vitát kiváltó kérdését, az „eredeti vagy/és másolat” problémakörét. Általános vélekedés, hogy a szabadalmi védettségüket elvesztett gyógyszereket követő készítmények, azaz a generikumok nem többek, mint leegyszerűsített, időnként rosszabb minőségű másolatok. Ez annak ellenére jellemző álláspont, hogy jobbára jól ismert az ilyen készítmények hatósági engedélyezése, minőségi követelményei. Egyértelmű szakmai álláspont, hogy kívánatos és kedvező, ha a közvetlen betegekkel találkozó egészségügyi szakemberek megalapozott információk alapján tájékoztatják a betegeket. A betegek és fogyasztók hazánkban, nagy arányban és élesen elutasítják a „másolatokat”, „biztosítójuk által diktált kényszert” és „patikusi érdeket, üzletet”, szemben azokkal az országokkal, ahol ez a piaci- és szemléletváltás már évekkel korábban bekövetkezett. Ezek a problémák az orvosi rendelőkben és gyógyszertárakban jönnek elsősorban felszínre, nem kis mértékben kiváltva a szakemberek frusztrációját, problémakezelésük „fásultságát”. Az erre is felkészült szakemberek helytálló, időnként akár mindkét irányban kritikus, kommunikációs útvesztőben is eligazodó, önálló és megalapozott értékítéletre képes és kész szakemberek jelenthetik az innovatív és generikus gyártók, nem utolsó sorban a betegek számára egyaránt a megfelelő garanciát a „jó gyógyszerterápiás” gyakorlat közös kialakítására. A bizonyítékokon alapuló gyógyszerértékelés módszertanával történne a problémakör kibontása, értelmezése, majd az ajánlások megfogalmazása.

Társtémavezető: Dr. Fittler András

Az internet megváltoztatta mindennapjainkat ezen belül könnyebbé tette az egészségügyi információkhoz és gyógyító hatású (vagy annak vélt) termékekhez való hozzájutást is. A betegek mindinkább a saját kezükbe veszik az egészségükkel való törődés kérdését, így egyre elterjedtebbé válik a gyógyszerek online beszerzése is. Az online gyógyszerforgalmazás kapcsán legtöbbször csak a hamis gyógyszerekről és azok veszélyeiről beszélnek, pedig ez nem feltétlenül elegendő. Jelenleg még viszonylag kevés legálisan működő internetes gyógyszer-értékesítés végző online patika érhető el hazánkban, sajnos azonban ezek mellett azonban Magyarországon és szerte a világon több tízezer illegális honlap üzemel. Az internetes gyógyszerforgalmazók szakmai érékelése fontos eleme ezen új gyógyszerbeszerzési forrás részletesebb megismerésének, veszélyeinek és előnyeinek feltárásának.

Társtémavezető: Dr. Krucsóné dr. Hornyák Judit

A kórházi, klinikai gyógyszergazdálkodás és költséghatékony gyógyszeralkalmazás kulcskérdése a megfelelő intézményi formulária kialakítása és folyamatos aktualizálása, amelyben kiemelkedő szerepet kapnak a gyógyszerterápiás bizottságok. Az úgynevezett formulária menedzsment legfőbb célja, hogy a szakmai szempontok mellett a költséghatékonysági szempontok is hatékony módszertan révén jussanak érvényre a kórházi, klinikai működés során. Ez az átfogó módszertani eljárás segít az innovatív szerek “kórházi terápiába” lépésének előzetes szakmai és gazdasági értékelésében, egy-egy terápiás eljárás költségeinek hiteles analízisében és követésében, a helyettesíthetőségek megalapozott és konszenzuson alapuló alkalmazásában, a gyógyszer alaplisták kialakításában, a gyógyszer- és betegbiztonsági szempontok eredményesebb érvényesülésében.

Társtémavezető: Dr. Fittler András

Az utóbbi évek szembetűnő jelensége, hogy a betegeket és egészséges fogyasztókat is egyre több és hatásosabb kampánnyal ösztönzik különböző nem gyógyszernek minősülő, gyakran „szuper minőséget”, „csodás gyógyulást”, „betegséget száműző, megelőző”, hivatalos gyógyászat által még „fel nem ismert” (esetleg mellőzött), „káros, kellemetlen mellékhatásoktól mentes”, „ártalmatlan” termékek rendszeres fogyasztására. Az ilyen információk és termékek gyors és könnyű terjesztésére pedig soha korábban nem látott lehetőségek nyíltak, szinte robbanásszerű jelenséget kiváltva a gyógyászat ezen piacán. A zárt gyógyszertári ellátási láncon kívül forgalmazott termékeknek azonban számos nem kívánt hatása és káros következménye (hatástalan terápiák, mellékhatások, gyógyszer-interakciók, stb.) lehet. Ezek feltárása, valamint a szakma és a betegek objektív tájékoztatása meghatározó gyógyszerészi feladatkör.

A farmakogenetika gyorsan fejlődő tudományág, mely a gyógyszeres kezelésre adott egyéni válaszok különbségeit vizsgálja a genetika eszközeivel. Célja a hatások és mellékhatások különbségei hátterében álló genetikai eltérések feltérképezése, és ezek ismeretében az egyénre szabott farmakoterápia lehetővé tétele. Farmakogenetikai vizsgálatok segítségével számos hatóanyag esetében lehetőség van „megjósolni”, mely betegeknél várható csökkent terápiás válasz vagy fokozott toxicitás, ezt figyelembe véve dózismódosítással vagy alternatív terápia választásával növelhető a kezelés hatékonysága és biztonsága.

Társtémavezető: Szabóné Dr. Schirm Szilvia

A klinikai táplálás az a tudományos és gyakorlati diszciplína, amely a tápanyagok megfelelő bevitelével a gyógyító terápiák hatékonyságát javítani képes. Tudományos vizsgálatok igazolják, hogy a táplálásterápiának fontos szerepe van a klinikai gyakorlatban, s egyre több bizonyíték támasztja alá a kórházi/klinikai gyógyszertárakban készülő teljes értékű („all in one”) parenterális tápoldatok hasznosságát. A tudományos diákköri munka a táplálásterápia gyógyszerészeti vonatkozásaira és klinikai alkalmazására fókuszál.

Társtémavezető: Dr. Vajda Péter

A Zolgensma génterápia egészség-gazdaságtani értékelésének kihívásai: megér-e 700 millió forintot a gyógyulás reménye?

Társtémavezető: Dr. Bella Richárd

A "Gyógyszerek finanszírozásba történő befogadása" gyűjtő TDK témát a Gyógyszerügyi Ismeretek II. és III. tárgyak sikeres teljesítése előtt álló hallgatók számára ajánljuk.

A téma keretében végzendő tudományos munka során a hallgatónak lehetősége van megismerni a gyógyszerek piacra jutását követő életútjának egyik legfontosabb kérdését: „A piacon létező gyógyszerek hogyan juthatnak el végül a beteghez?”. A téma megfogalmazását követően megismerjük a finanszírozásba történő befogadás lehetőségeit, azok jogi hátterét és a döntéshozói szerepkör gyakorlatát, valamint a technológia befogadásához tartozó beadvány elkészítését.

Társtémavezető: Dr. Vajda Péter

Az újonnan piacra lépő gyógyszerek finanszírozásba történő befogadása a legtöbb fejlett ország esetén költség-hatékonysági elemzés elvégzéséhez kötött, ami alapján a biztosító meg tudja ítélni, hogy a rendelkezésére álló közpénzt érdemes-e ezen meghatározott terápia finanszírozására fordítani.

 

Ezen egyre szélesebb körben terjedő és egyre több országban alkalmazott módszere a növekvő egészségügyi költségek és szűkös források mellet is lehetőséget teremt az optimális forrásallokációra, ami maximalizálja a társadalom egésze számára elérhető egészségnyereséget.

 

A gyógyszeripar számára a költséghatékonyság feltételének való megfelelés nagy kihívást jelent, ezért új, innovatív módszereket keresnek a gyógyszerfejlesztés hatékonyságának növelésére és a gyógyszer hatásosságának, eredményességének igazolására. A gyógyszerinnovációs ökoszisztéma jelenlegi átrendeződése, a ritka betegségek kezelésnek előtérbe kerülése, az egészségügyi adatok digitalizációjának egyre nagyobb mértékű megvalósítása, valamint az innovatív gyógyszerekhez történő hozzáférés megkönnyítésének egyre erősebb társadalmi igénye jelentősen előmozdította a valós-életben gyűjtött eredményességi adatok költséghatékonysági elemzésekben történő alkalmazását.

 

A kutatásban résztvevő hallgató megismerkedik azokkal a módszerekkel, amelyeket a gyógyszeripari szereplők is alkalmaznak a gyógyszerek költséghatékonyságának értékelésére, illetve megismerheti a valós-életbeli adat felhasználásának célját, módszerét. Ezek az ismeretek elsősorban a klinikai kutatások és a gyógyszerek piacra vitelével kapcsolatos témák iránt érdeklődő hallgatók számára lehetnek hasznosak, melyek az ipari szereplőknél történő elhelyezkedést is segíthetik.

A legújabb becslések eredménye szerint, egy új hatóanyag átlagos kutatás-fejlesztési költsége az engedélyezés pillanatágig 2,5 milliárd dollár, ami a költségek 13-15-szörös növekedését jelenti 40 éves időtávon. Az egyre szigorúbb szabályozási környezet, valamint az innovációs hatékonyság stagnálása illetve hanyatlása megkérdőjelezi a gyógyszerinnovációs ökoszisztéma fenntarthatóságát az innovációs folyamatok változatlan formában történő fenntartása mellett. Ezért az innovációs lánc szereplői, az arany standardnak számító klinikai vizsgálatok mellett, egyre gyakrabban fordulnak a valós-életbeli adatok (Real World Data or RWD) alkalmazásának irányába, ami minden olyan adatot magában foglal, amit kontrollált klinikai vizsgálat keretein kívül gyűjtenek egy adott terápiával kapcsolatban. Ezen adatok felhasználásával a termékfejlesztés és a termék életciklusának szinte minden szakaszában olyan értékes információkhoz juthatunk, mint a vizsgált betegség epidemiológiája a vizsgált betegcsoport tulajdonságai, a betegutak, az eredményesség, biztonságosság és költséghatékonyság, amik jelentősen hatást gyakorolhatnak a befektetési és kutatás-fejlesztési döntésekre.

A kutatás főbb kérdései, hogy a valós-életbeli adatok milyen formában állnak rendelkezésre, milyen adattudományi módszerek segítségével és hogyan tehetők elérhetővé és hogyan alakíthatóak át olyan információvá, ami javítja a gyógyszeripari innováció hatékonyságát.

A hallgató célzott és szisztematikus irodalmi áttekintés módszerével átfogó képet kaphat a gyógyszeripari innováció jelenlegi helyzetéről, valamint az RWD adatok felhasználásának innovációs ökoszisztémára gyakorolt hatásáról.

A csökkent gyógyszeres terápiahűség (adherencia) klinikai és gazdasági szempontból is jelentős probléma hazánkban és a világon egyaránt. Az elmúlt években számos vizsgálatot végeztek a gyógyszeres adherenciát befolyásoló faktorok jobb megismerése érdekében, melyek eredményei lehetővé tették hatékony adherenciát javító intervenciók kifejlesztését. Ugyanakkor ezen intervenciók gyakorlatba történő bevezetése sokszor nehézségekbe ütközik. A tervezett téma keretében végzendő kutatás célkitűzései:

  • célzott irodalomkereséssel átfogó képet adni az elmúlt években hazánkban országos szinten bevezetett gyógyszeres adherenciát javító programokról, bemutatva azok módszertanát, finanszírozási hátterét és eredményességét; illetve
  • Döntéshozói és szakértői interjúk segítségével feltárni a hazai egészségpolitika hozzáállását a gyógyszeres adherenciát javító programokhoz és azonosítani az esetleges akadályokat ezen intervenciók bevezetésével kapcsolatban.

A prosztata daganatok ellátása során több – a hatályos Terápiás Irányelveknek megfelelő – kezelési stratégia alkalmazható. A valós terápiás gyakorlat elemzésével választ kaphatunk az Egyetem jellemző kezelési gyakorlatáról, amely így összevethető lenne a hazai és nemzetközi irányelvekben leírtakkal. A költségelemzéssel számszerűsíthető lennének a tipikus erőforrások és az egy betegre eső átlagköltségek is.

A tervezett téma keretében végzendő kutatás célkitűzései:

  • célzott irodalomkereséssel átfogó képet adni a legfrissebb hazai és nemzetközi terápiás irányelvekről;
  • a „Data Lake” felhasználásával a jellemző betegutak azonosítása;
  • a különböző egészségügyi erőforrások azonosítása és a releváns költségek számszerűsítése.