Szívügyének tekinti az oktatást és a hallgatókkal való kapcsolattartást dr. Rozmer Zsuzsanna, a PTE Gyógyszerésztudományi Kar oktatási és diákjóléti dékánhelyettese. Vallja, hogy nem elég „hozni a kötelezőt”, fejlődni és fejleszteni kell, meg kell őrizni a jó gyakorlatokat, hogy vonzó legyen a pécsi gyógyszerészképzés az itt tanuló és a leendő hallgatók számára egyaránt.
2023. október 1-től változott a PTE Gyógyszerésztudományi Kar vezetősége. Dr. Botz Lajos professzortól dr. Fittler András vette át a dékáni tisztséget, akinek munkáját dr. Rozmer Zsuzsanna, dr. Kvell Krisztián és dr. Pál Szilárd dékánhelyettesi minőségükben segítik. Végleges kinevezésükre 2024 májusában került sor.
„Oktatási és diákjóléti dékánhelyettesként feladatom elsősorban Dékán úr munkájának támogatása a kar irányításával összefüggő feladatok ellátásában, különösen a karhoz tartozó graduális és posztgraduális képzések, felvételi eljárások folyamatának irányításában, ellenőrzésében, koordinálásában és fejlesztésében, valamint a társegyetemek hasonló területekért felelős vezetőivel történő kapcsolattartásban és az egyetemek közötti összehangolt munkában” – ad betekintést munkájába dr. Rozmer Zsuzsanna, aki a PTE Oktatási Bizottság és Oktatásfejlesztési Bizottság ülésein is részt vesz.
Mint mondja, tagja a Kurrikulum és Kreditátviteli Bizottságoknak, aktív kapcsolatban van a kari Tanulmányi, és OMHV (feedback) bizottságokkal, a Tanulmányi hivatallal, a PTE Általános Orvostudományi Kar oktatási dékánhelyettesével, a Hallgatói Önkormányzat képviselőivel, továbbá az évfolyamok képviselőivel, a hallgatókkal. Az átoktatási, valamint a lemorzsolódási és mentorálási ügyek felügyelete is hozzá tartozik. A rendszeres, tervezhető ügyek mellett pedig számos ad hoc téma – pl. adatszolgáltatások, hallgatói ügyek, megoldandó feladatok az egyetemi vezetés felé – is mindennapjai részét képezi.
„Dr. Fittler András dékánnal, dr. Pál Szilárd szervezetfejlesztési és kapcsolati dékánhelyettessel és dr. Kvell Krisztián általános, tudományos és innovációs dékánhelyettessel számos célt határoztunk meg annak érdekében, hogy ne csak megfeleljünk az elvárásoknak, úgymond teljesítsük a kötelezőt, hanem eredményesek legyünk, fejlődjünk és fejlesszünk” – hangsúlyozta dr. Rozmer Zsuzsanna, példaként említve, hogy tervezik a mikrotanúsítványokat adó képzések indítását is a jövőben.
„A jó gyakorlatokat meg kell őrizni, de folyamatos fejlődésre is szükség van, hogy vonzóvá tegyük a kart a leendő és itt tanuló hallgatóknak, ugyanakkor olyan tudást és képességet adjunk a kezükbe, amivel igazán élni tudnak majd az egyetemet követően” – emelte ki.
Mint mondta, a hallgatókkal való kapcsolattartást megkönnyíti, hogy sok órája van, sokat oktat, így rengeteg hallgatóval találkozik napi szinten. „A dékánhelyettesi tisztséget megelőzően is sokat beszélgettem a hallgatókkal, azt gondolom, hogy jó a kapcsolatom velük, megbíznak bennem, és meg is keresnek kérdéseikkel, problémáikkal. Mindig is próbáltam segíteni nekik, de most, hogy hivatalból is ez a feladatom, a tényleges megoldásokban is nagyobb szerepet tudok vállalni, persze, ez nagy kihívás” – fűzte hozzá.
Dr. Rozmer Zsuzsanna kiemelte, mivel az oktatás, a hallgatókkal való jó kapcsolat eddig is szívügye volt, örömmel tevékenykedik ebben a feladatkörben. Hozzátette, a legnagyobb és legnehezebb kihívásnak a feladatok összehangolását látja az oktatás, a témavezetői munkák, kutatás, intézetvezetői, dékánhelyettesi feladatok és nem utolsósorban családja, három gyermeke között.
Dr. Rozmer Zsuzsanna a gyakorlati oktatás és tantermi előadások mellett minden évben több szakdolgozó, TDK-hallgató és PhD-hallgató munkáját is segíti témavezetőként.
„Munkánk során kurkuminoid- és kalkonszármazékok vizsgálatával foglalkozunk. A Gyógyszerészi Kémiai Intézetben szintetizált vegyületeket egyrészt biológiai vizsgálatoknak vetjük alá. A származékok ígéretes daganatellenes hatással rendelkeznek, célunk a hatás hátterében álló mechanizmusok feltérképezése, ami egy nagyon összetett feladat. Ugyanakkor a vegyületek fizikai-kémiai paramétereit is meghatározzuk – mint oldhatóság, lipofilitás, permeábilitás, fehérjekötőképesség, kémiai reaktivitás -, hiszen ezek a jellemzők nagyban befolyásolják egy vegyület, lehetséges gyógyszermolekula szervezetbeli sorsát, biohasznosulását, farmakokinetikáját. Mindezen vizsgálatok eredményeként komplex képet kaphatunk az újonnan előállított molekulákról.”
Fotók:
Kalmár Lajos