TDK témák

TDK témáink

Napjaink gyógyszerellátásának egyik aktuális problémája, hogy az online gyógyszerek piaca óriásira nőtt és gyakran félrevezetheti a felkészületlen fogyasztót. Az internetes kereső a másodperc törtrésze alatt vezet számtalan olyan honlapra, melynek szakmai tartalmát nem ellenőrzik. A világviszonylatban pár ezerre tehető legális forgalmazó mellett százezres nagyságrendben vannak jelen definiáltan illegális szereplők, akik eltitkolják kilétüket, átláthatatlan kereskedelmi hálózatokat üzemeltetnek, virtuális valutákkal történő fizetéssel átláthatatlan tranzakciókat folytatnak, esetenként egy fiktív gyógyszertár megjelenése mögé burkolóznak. A világszintű és egyben nagyon összetett sokszereplős probléma kezelése egy átfogó kockázatértékelő módszertan alkalmazását igényli, melyhez elengedhetetlen a hálózatkutatás és az informatika eszközrendszere is.

A gyógyszerésszel szemben támasztott megváltozott társadalmi és szakmai elvárások következtében a nélkülözhetetlenné vált a képzés hazai és nemzetközi gyakorlatának átfogó vizsgálata. A TDK munka célja a magyar gyógyszerész képzőhelyek oktatási profiljának és kurrikulumának vizsgálata, előzetesen rögzített szempontok alapján (kredit érték, óraszám, modul, stb) egymással való összevetése. A hazai gyógyszerészképzés fejlesztése érdekében a nemzetközi szakirodalom áttekintése, munkaerőpiaci igények felmérése és a jó gyakorlatok, esetlegesen fejleszthető területek azonosítása. 

Társtémavezető: Dr. Ashraf Amir Reza

A mesterséges intelligencia (Artificial Intelligence, AI) újabb lehetőségeket nyit a különböző egészségügyi szolgáltatások fejlesztésében és optimalizálásában. A gyógyszerelési problémák, és azon belül is a gyógyszer-gyógyszer, valamint a gyógyszer-egyéb termék kölcsönhatások állandó kihívást jelentenek az egészségügyi szakemberek számára.

Ezért célul tűztük ki, hogy megvizsgáljuk a kiválasztott AI chatbotok (ChatGPT-3.5, ChatGPT-4) alkalmazhatóságát és pontosságával kapcsolatos információit a kiválasztott, klinikailag releváns gyógyszer-gyógyszer, valamint gyógyszer-egyéb termék kölcsönhatások szűrésével kapcsolatosan. Módszertanunk kialakítását az AI chatbotok és nagy nyelvi modellek egészségügyi kérdésekben való alkalmazhatóságának folyamatosan változó és korlátozó szabályozási környezete is nehezíti.

Az előzetes eredményeink és módszertani fejlesztésünk kihívásai rámutatnak az AI eszközökben rejlő potenciálra a betegellátás során, azonban ezen eszközök alkalmazhatóságának megismerése szükséges, hogy beilleszthetők legyenek a már elérhető betegbiztonságot célzó gyógyszerészi intervenciók (gyógyszerészi tanácsadás, gyógyszeralkalmazás áttekintés) körébe a közvetlen lakossági gyógyszerellátás és kórházi-klinikai ellátásban egyaránt.

Az online gyógyszerforgalmazási teret illegális és a betegek biztonságát veszélyeztető c foglalkozók uralják. A nyilvánvaló veszély ellenére az egészségügyi rendszer résztvevői és gyakran a hatóságok is tehetetlenek ezzel nemzetközi jelenséggel szemben. Mivel korlátozott reprezentatív adat áll rendelkezésre az illegális internetes gyógyszertárakkal kapcsolatban, a hatékony válaszlépések egyelőre hiányoznak és az illegális gyógyszertárak ellenőrizetlenül működhetnek Magyarországon, az EU-ban és világszerte, ezáltal komoly betegbiztonsági veszélyt jelentve a lakosságra. Kutatócsoportunk korábbi projektjei és publikációi a weboldalak tartalmának értékelésére összpontosítottak egy kockázatértékelési módszertan érdekében. Az egyetemi kutatókból és PhD hallgatóból álló kutatócsoportunkkal, arra törekszünk, hogy komplex módszertan alkalmazásával az illegális online gyógyszertárak piaci részesedésére, szolgáltatásaira és termékminőségére vonatkozó - korábban nem publikált valós adatok dokumentálhassunk. Az online piacelemzésen alapuló ismereteket felhasználva értékeljük a honlapok látogatottságát, a látogatók viselkedését és vásárlásiszándékát, valamint határozzuk meg az online forgalmazók piaci részesedését. Magas betegbiztonsági kockázatot jelentő szimulált betegprofilok segítségével értékeljük az online gyógyszertárak információ- és konzultációs szolgáltatásainak minőségét. Végezetül kvalitatív és kvantitatív analízist végzünk a tesztvásárlások során beszerzett tételeken, ezáltal értékes bizonyítékokat nyújtva az illegális weboldalakról történő gyógyszervásárlás potenciális veszélyeiről.

Internetes gyógyszertárak ezrei érhetők el az interneten, és mivel az internet egy határtalan és kevéssé ellenőrzött környezet, nagyszámú illegitim szereplő uralja az online gyógyszerpiacot. Nehéz, sőt szinte lehetetlen meghatározni az aktív internetes gyógyszertárak teljes számát, az eladott gyógyszerek mennyiségét vagy az online gyógyszerforgalmazás népegészségügyi hatását, hiszen a vonatkozó adatoknak nincsen közhiteles forrása, és ebből a csatornából nehéz betekintést nyerni. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy az illegális piaci szegmens egy ellenőrizetlen környezet, ahol gyakorlatilag nincs korlátozás sem az eladók, a fogyasztók, a termékek és a kereskedelmi gyakorlat tekintetében. Szinte bárki bármilyen típusú gyógyszert megvásárolhat vagy reklámozhat vény, orvosi felügyelet vagy megfelelő diagnózis nélkül. Mindez egyértelműen veszélyezteti a beteg és a gyógyszerbiztonságot. Az e-kereskedelem globalizációja lehetővé tette egy „digitális gyógyszerészeti szürke piac” kialakulását, amely messze túlmutat a legitim ellátási láncon, és ahol a forgalmazók kereskedelmi és marketing gyakorlatára csupán korlátozott rálátásunk van. Célunk, hogy az internetes gyógyszerforgalmazó honlapok marketing stratégiáit, illetve kommunikációs és ösztönzési gyakorlatát egy átfogó nemzetközi adatgyűjtés során behatóan vizsgáljuk. Hipotézisünk, hogy a nemzetközi jogharmonizáció és végrehajtás hiányosságai miatt a globális piacot célzó illegális forgalmazók kereskedelmi gyakorlata jelentősen eltér a nemzeti piacot célzó legális forgalmazókétól, így marketing-, kommunikációs- és ár stratégia alapján is megkülönböztethetővé válnak a betegbiztonsági kockázatot jelentő honlapok.

Társtémavezető: Dr. Balázs Orsolya

A legális gyógyszerellátási láncba kerülő hamis gyógyszerek arányát 0,005-1% körüli értékre becsülik a fejlett országokban, melyek kiszűrésére a 2019. február óta elindult Gyógyszerhamisítás elleni direktíva (Falsified Medicine Directive, FMD) egyedi gyógyszer azonosítás és dézsmabiztos csomagolás bevezetése is irányul. Ezekkel a módszerekkel próbálják az országok minimálisra csökkenteni a legális ellátási láncba megjelenő illegális termékek okozta károsodások valószínűségét. Azonban egyéb útvonalakon is eljuthat a fogyasztókhoz, betegekhez a hamis gyógyszer vagy illegális egészségügyi termék. Ezen útvonalak közül a legjelentősebbnek az illegális internetes gyógyszerforgalmazás tekinthető. A kontroll nélküli gyógyszerforgalmazás és a hamis gyógyszerek globális kihívást jelentenek, ugyanakkor a hatékony válaszlépések egyelőre hiányoznak. Ennek hátterében feltételezhetően az áll, hogy korlátozott adatokkal rendelkezünk a hamis és illegális egészségügyi termékek és gyógyszerek okozta egészségkárosodásokkal kapcsolatosan, így azok betegbiztonsági kockázatainak valós mértékét sem ismerjük, csak becslések állnak rendelkezésre. Megállapítható, hogy a valós betegbiztonsági kockázatok  ismerete nélkül a gyógyszer ellátási lánc és az egészségügyi rendszerek szereplői nem feltétlenül ismerik fel a probléma mértékét és így megfelelő és hatékony védekezési stratégiák sem kerülnek bevezetésre. Célunk, hogy olyan retrospektív és prospektív adatgyűjtési és elemzési módszereket azonosítsunk és alkalmazzunk, amelyek lehetőséget teremtenek az illegális forrásból származó egészségügyi termékek, gyógyszerek alkalmazásával összefüggő egészségügyi káresemények azonosítására és folyamatos monitorozására, valós-életbeli adatok gyűjtésére.

Társtémavezető: Dr. Vajda Péter

A Zolgensma génterápia egészség-gazdaságtani értékelésének kihívásai: megér-e 700 millió forintot a gyógyulás reménye?

Társtémavezető: Dr. Bella Richárd

A "Gyógyszerek finanszírozásba történő befogadása" gyűjtő TDK témát a Gyógyszerügyi Ismeretek II. és III. tárgyak sikeres teljesítése előtt álló hallgatók számára ajánljuk.

A téma keretében végzendő tudományos munka során a hallgatónak lehetősége van megismerni a gyógyszerek piacra jutását követő életútjának egyik legfontosabb kérdését: „A piacon létező gyógyszerek hogyan juthatnak el végül a beteghez?”. A téma megfogalmazását követően megismerjük a finanszírozásba történő befogadás lehetőségeit, azok jogi hátterét és a döntéshozói szerepkör gyakorlatát, valamint a technológia befogadásához tartozó beadvány elkészítését.

Társtémavezető: Dr. Vajda Péter

Az újonnan piacra lépő gyógyszerek finanszírozásba történő befogadása a legtöbb fejlett ország esetén költség-hatékonysági elemzés elvégzéséhez kötött, ami alapján a biztosító meg tudja ítélni, hogy a rendelkezésére álló közpénzt érdemes-e ezen meghatározott terápia finanszírozására fordítani.

 

Ezen egyre szélesebb körben terjedő és egyre több országban alkalmazott módszere a növekvő egészségügyi költségek és szűkös források mellet is lehetőséget teremt az optimális forrásallokációra, ami maximalizálja a társadalom egésze számára elérhető egészségnyereséget.

 

A gyógyszeripar számára a költséghatékonyság feltételének való megfelelés nagy kihívást jelent, ezért új, innovatív módszereket keresnek a gyógyszerfejlesztés hatékonyságának növelésére és a gyógyszer hatásosságának, eredményességének igazolására. A gyógyszerinnovációs ökoszisztéma jelenlegi átrendeződése, a ritka betegségek kezelésnek előtérbe kerülése, az egészségügyi adatok digitalizációjának egyre nagyobb mértékű megvalósítása, valamint az innovatív gyógyszerekhez történő hozzáférés megkönnyítésének egyre erősebb társadalmi igénye jelentősen előmozdította a valós-életben gyűjtött eredményességi adatok költséghatékonysági elemzésekben történő alkalmazását.

 

A kutatásban résztvevő hallgató megismerkedik azokkal a módszerekkel, amelyeket a gyógyszeripari szereplők is alkalmaznak a gyógyszerek költséghatékonyságának értékelésére, illetve megismerheti a valós-életbeli adat felhasználásának célját, módszerét. Ezek az ismeretek elsősorban a klinikai kutatások és a gyógyszerek piacra vitelével kapcsolatos témák iránt érdeklődő hallgatók számára lehetnek hasznosak, melyek az ipari szereplőknél történő elhelyezkedést is segíthetik.

A legújabb becslések eredménye szerint, egy új hatóanyag átlagos kutatás-fejlesztési költsége az engedélyezés pillanatágig 2,5 milliárd dollár, ami a költségek 13-15-szörös növekedését jelenti 40 éves időtávon. Az egyre szigorúbb szabályozási környezet, valamint az innovációs hatékonyság stagnálása illetve hanyatlása megkérdőjelezi a gyógyszerinnovációs ökoszisztéma fenntarthatóságát az innovációs folyamatok változatlan formában történő fenntartása mellett. Ezért az innovációs lánc szereplői, az arany standardnak számító klinikai vizsgálatok mellett, egyre gyakrabban fordulnak a valós-életbeli adatok (Real World Data or RWD) alkalmazásának irányába, ami minden olyan adatot magában foglal, amit kontrollált klinikai vizsgálat keretein kívül gyűjtenek egy adott terápiával kapcsolatban. Ezen adatok felhasználásával a termékfejlesztés és a termék életciklusának szinte minden szakaszában olyan értékes információkhoz juthatunk, mint a vizsgált betegség epidemiológiája a vizsgált betegcsoport tulajdonságai, a betegutak, az eredményesség, biztonságosság és költséghatékonyság, amik jelentősen hatást gyakorolhatnak a befektetési és kutatás-fejlesztési döntésekre.

A kutatás főbb kérdései, hogy a valós-életbeli adatok milyen formában állnak rendelkezésre, milyen adattudományi módszerek segítségével és hogyan tehetők elérhetővé és hogyan alakíthatóak át olyan információvá, ami javítja a gyógyszeripari innováció hatékonyságát.

A hallgató célzott és szisztematikus irodalmi áttekintés módszerével átfogó képet kaphat a gyógyszeripari innováció jelenlegi helyzetéről, valamint az RWD adatok felhasználásának innovációs ökoszisztémára gyakorolt hatásáról.

A csökkent gyógyszeres terápiahűség (adherencia) klinikai és gazdasági szempontból is jelentős probléma hazánkban és a világon egyaránt. Az elmúlt években számos vizsgálatot végeztek a gyógyszeres adherenciát befolyásoló faktorok jobb megismerése érdekében, melyek eredményei lehetővé tették hatékony adherenciát javító intervenciók kifejlesztését. Ugyanakkor ezen intervenciók gyakorlatba történő bevezetése sokszor nehézségekbe ütközik. A tervezett téma keretében végzendő kutatás célkitűzései:

  • célzott irodalomkereséssel átfogó képet adni az elmúlt években hazánkban országos szinten bevezetett gyógyszeres adherenciát javító programokról, bemutatva azok módszertanát, finanszírozási hátterét és eredményességét; illetve
  • Döntéshozói és szakértői interjúk segítségével feltárni a hazai egészségpolitika hozzáállását a gyógyszeres adherenciát javító programokhoz és azonosítani az esetleges akadályokat ezen intervenciók bevezetésével kapcsolatban.

A prosztata daganatok ellátása során több – a hatályos Terápiás Irányelveknek megfelelő – kezelési stratégia alkalmazható. A valós terápiás gyakorlat elemzésével választ kaphatunk az Egyetem jellemző kezelési gyakorlatáról, amely így összevethető lenne a hazai és nemzetközi irányelvekben leírtakkal. A költségelemzéssel számszerűsíthető lennének a tipikus erőforrások és az egy betegre eső átlagköltségek is.

A tervezett téma keretében végzendő kutatás célkitűzései:

  • célzott irodalomkereséssel átfogó képet adni a legfrissebb hazai és nemzetközi terápiás irányelvekről;
  • a „Data Lake” felhasználásával a jellemző betegutak azonosítása;
  • a különböző egészségügyi erőforrások azonosítása és a releváns költségek számszerűsítése.