Kar története

A Gyógyszerésztudományi Kar története

 

A pécsi gyógyszerészképzés a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) és a Felsőoktatási Tudományos Tanács (FTT) jóváhagyása, illetve az oktatási miniszter engedélye (F 301/890/99) alapján 2000. szeptemberében kezdődött, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara (PTE ÁOK) oktatási tevékenysége keretében. A képzés alapító szakvezetője dr. Szolcsányi János egyetemi tanár, akadémikus, aki a képzés megindítását kezdeményező beadványban az új képzés indítását az alábbi érvekkel támasztotta alá:

- A pécsi gyógyszerészképzés megindulását megelőzően a Dunántúlon található egyetemek képzési rendszeréből a gyógyszerészképzés hiányzott, ezért az e térségben tanulni kívánók képzési igényüket csak az ország távolabbi részében (Budapest, Szeged, Debrecen) tudták kielégíteni.

- Szükséges volt növelni a Dunántúl gyógyszerész-munkaerő utánpótlását gyógyszerellátási, gyógyszer- és gyógytermék előállítási, gyógyszer-ellenőrzési és gyógyszer-ismertetési területeken.

-  A pécsi egyetemen – ilyen irányú mérnökképzés hiányában is - szükséges volt olyan szakterületek létesítése, melyek a régió országos átlagnál alacsonyabb ipartelepítését, ill. iparvonzását gyógyszer-, gyógytermék és más kapcsolódó termékcsoport gyártásának, fejlesztésének vonatkozásában növelik. A képzés beindítása a térség iparfejlesztési lehetőségeit is javítani kívánta azzal, hogy jobb szakember ellátást kínál, illetve - az egyetemi intézetek szellemi műhelyeinek közelségével - hatékony ipari szakmai együttműködésekre nyújt lehetőséget.

- A régióban működő egyetemek, klinikák, kórházak, gyógyszergyárak és üzemek, gyógyszertárak, egészségügyi intézmények országos összehasonlításban is jelentős szellemi színvonalat, nemzetközi tapasztalatot és széles spektrumú lehetőséget képviseltek ahhoz, hogy erre alapozva és ezeket kibővítve a pécsi egyetemek érdemi szerepet vállaljanak és kapjanak a hazai gyógyszerészképzésben, majd továbbképzésben.

A PTE ÁOK Gyógyszerésztudományi Szakon az oktatási feladatokkal, valamint a szaktárgyak felsőbb évfolyamokon történő belépésével összhangban 2002. tavaszán hat új gyógyszerészeti szakintézet alapítására került sor: Gyógyszertechnológiai IntézetGyógyszerészi Kémiai IntézetGyógyszerhatástani Tanszék, Toxikológiai Tanszék, Farmakognózia Tanszék és Gyógyszerészeti Intézet. Így a pécsi szakon a szakmai képzés legfontosabb szaktárgyainak oktatása önálló szakintézeti/tanszéki keretek között kezdődhetett meg. A hat szakmai jellegű intézet/tanszék közül négynek a vezetőjeként gyógyszerész végzettségű szakember került kinevezésre.

A növekvő szaktárgyi oktatási feladatokkal összhangban 2003. nyarán a gyógyszerészeti szakintézetek infrastruktúrájának fejlesztése, végleges elhelyezésük kialakítása is tovább folytatódott. Az egyetem közvetlen szomszédságában önálló épületben működő Vegyipari Szakközépiskola a szakiskolák általános városi összevonása miatt 2003-ban elköltözött. A funkcionálisan is alkalmas közel 1500 négyzetméteres épületben a gyógyszerészeti szakintézetek alkalmas körülmények között kezdhették meg működésüket. Az épület részbeni hasznosításával már 2002. év őszén itt kezdhette meg oktatási tevékenységét a szak Gyógyszertechnológiai és Gyógyszerészi Kémiai Intézete.

A graduális gyógyszerészképzés megindulásával egyidőben (2000) kezdte meg működését a Gyógyszertudományi Doktori Iskola. Már a szakindítási kérelem benyújtásakor a POTE-n a szerves kémia, farmakológia, toxikológia, mikrobiológia, molekuláris biológia és biokémia területén hat "A" típusú Ph.D program működött, számos további”B" típusú Ph.D. program mellett. A jelenleg is eredményesen működő doktori iskola egyes programjaiban tevékenykedő kutatók a gyógyszertudomány több területén tevékenykednek. Munkájuk már ismert és új bioaktív vegyületek kutatását, új molekulák szintézisét, biológiai tulajdonságainak vizsgálatát, farmakológiai paramétereinek jellemzését és gyógyszerek alkalmazásának és vizsgálatának terén nyert klinikai tapasztalatokat öleli fel.

A pécsi Gyógyszerésztudományi Szak alapító tanárai 2005-ben, az első gyógyszerészavatáskor: Dr. Barthó Loránd egyetemi tanár, Dr. Dévay Attila egyetemi docens, Dr. Szolcsányi János akadémikus, egyetemi tanár, szakvezető, Dr. Botz Lajos egyetemi docens, Dr. Perjési Pál egyetemi docens. Dr. Szabó László Gyula egyetemi tanár, a Farmakognóziai Intézet alapítója nem szerepel a képen.

Az első gyógyszerészdiplomák kiadását (2005) követően, a 2005/2006-os tanévben a - PTE ÁOK Szak- és Továbbképzési Központjával együttműködve – a Szakon megindult a posztgraduális gyógyszerészképzés – a rezidensképzés. A több szakirányban folyó rezidensképzés választható szakirányai közül szinte minden évben a gyógyszerellátás és a gyógyszerhatástan szakirányok iránti érdeklődés kiemelkedő. 2013-ban a Szak az országban elsőként kapott akkreditációt az új rendszerű szakgyógyszerészképzésnek megfelelő rendszerben szakgyógyszerészi képzés indítására.

A gyógyszerész rezidensképzésen túlmenően 2006 évtől kezdődően a továbbképzési pontrendszer keretében a Szak posztgraduális képzéseket – kötelező és választható tanfolyamokat - kínál végzett gyógyszerészek és szakgyógyszerészek számára, valamint 2013. évtől kezdődően a Szak – a GYEMSZI Emberi Erőforrás Fejlesztési Főigazgatóság nyilvántartásba vétele alapján - évi három kötelező szakmacsoportos továbbképzést szervez gyógyszertári asszisztensek és szakasszisztensek számára.

A PTE ÁOK keretén belül folyó oktatást a Magyar Akkreditációs Bizottság – a társképzőhelyeken folytatott képzésekkel egyidőben – 2006. évben párhuzamos akkreditációs eljárás keretében értékelte, és határozatában a gyógyszerésztudományi területen folyó alapképzést, valamint a Gyógyszertudományi Doktori Iskolában folyó doktori (PhD) képzést kiváló minősítéssel akkreditálta. Az akkreditációs dokumentumban a Látogató Bizottság javasolta, hogy a pécsi gyógyszerészképzés – a társegyetemeken folyó gyógyszerészoktatáshoz hasonlóan – a jövőben önálló kari struktúra keretében történjen.

2010. szeptemberében megkezdte tanulmányait az első angol nyelven oktatott évfolyam. Egyidejűleg megkezdődtek az előkészületek új tanszékek alapítására és új képzési formák megindítására is. E fejlesztések eredményeképpen megalakult a Szakhoz tartozó Gyógyszerészi Biológiai Tanszék (2012), Gyógyszeres Terápiai Tanszék (2012) valamint Gyógyszerészi Biotechnológiai Tanszék (2013).

A folyamatos fejlődés eredményeképpen a Szak vezetése 2013. októberére elkészítette a Gyógyszerésztudományi Szak karosítási beadványát, melyet a PTE Szenátus 2013. november 14-i ülésén megtárgyalt és támogatólag jóváhagyott. A karosítási beadványt a PTE Rektora 2013. decemberében küldte meg az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az Oktatási Hivatalának.

A hazai gyógyszerészképzőhelyek soron következő MAB által történő párhuzamos akkreditációja 20014. március-áprilisban zajlott le. A Látogató Bizottság által készített jelentés alapján a MAB 2014/9/X/2/2 sz. határozatában a képzést ismételten kiváló minősítéssel akkreditálta.

A Pécsi Tudományegyetem Rektora 2015. augusztusban kapott értesítést a Emberi Erőforrások Minisztériuma és az Oktatási Hivatalától, hogy az Egyetem alapító okiratát a 2013. decemberben benyújtott kérelme alapján módosította, és annak alapján a Gyógyszerésztudományi Kart, mint a PTE tizedik önálló karát nyilvántartásba vette.

Az önálló Gyógyszerésztudományi Kar 2016. január 1-én kezdte meg működését, melynek vezetését a kar első – előbb megbízott, majd megválasztott- dékánjaként dr. Perjési Pál egyetemi tanár, a Gyógyszerészi Kémiai Intézet igazgatója látja el.

Az önálló Kar további infrastrukturális és szakmai továbbfejlődést nagyban elősegíti a Pécsi Tudományegyetem Modern Városok Program keretén belül megkezdődött nemzetköziesítési programja. E program keretében többek között felújításra kerül a Kar Rókus utcai épülete, új oktató laboratóriumok kialakítása történik és szélesedik a Kar oktatási struktúrája. E fejlesztések eddigi konkrét eredménye a 2018. szeptemberében induló német nyelvű gyógyszerészképzés. A Kar további tervei között szerepel biomérnök és biotechnológus BSc képzések indítása is.