Egy egészet javuló kurzusátlag, lelkes, motivált hallgatók, jobban teljesíthető tárgyak – ilyen eredményekkel szolgált az az össz-egyetemi és országos szinten is élenjáró, négy szemeszteres oktatásfejlesztési munka a PTE Gyógyszerésztudományi Karán, melyet annak érdekében indítottak, hogy segítségével a legkorszerűbb és leghasznosabb eszközkészlettel vértezzék fel a 21. századi leendő gyógyszerészeket. A tantárgy- és tanterv-orientált felfogás helyett kimenetorientált felfogású fejlesztés, mely ígéretes eredményeket hozott, rámutatott, hogy érdemes újragondolni az eddig megszokott módszereket.
Harta Viktor írása
A rendhagyó oktatásfejlesztési munka egészen 2021 szeptemberéig nyúlik vissza: ekkor indultak el azok a szakmai egyeztetések a Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karának vezetősége és a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Neveléstudományi Intézetének Felsőoktatás-pedagógiai Munkacsoportjának oktatói között, melyek nyomán kezdetét vette több meghatározó gyógyszerészkurzus alapjaiban történő átformálása a 21. századi gyógyszerész kompetenciák tükrében.
A fejlesztés – melyhez hasonló logikájúra számos példa van a nemzetközi szcénában – célja az volt, hogy a pécsi gyógyszerészkar oktatói olyan eszköztárral gazdagodjanak, mely hatékonyan támogatja az oktatás fókuszról a tanulás fókuszra való átállást, ezzel segítve a tananyag feldolgozhatóságát, befogadhatóságát, a hallgatók motiválását.
„A teljesen önkéntes alapon működő projekt hat munkacsoporttal indult el, közel 30 gyógyszerészkari oktató és öt tanszék/intézet (Farmakognózia Intézet – Farmakognózia/Farmakobotanika, Szerves és Gyógyszerkémiai Intézet, Gyógyszerészi Biológiai Tanszék, Gyógyszerészi Biotechnológiai Intézet, Gyógyszertechnológiai és Biofarmáciai Intézet) bevonásával”
– kezdte a projekt bemutatását dr. Arató Ferenc adjunktus, a PTE BTK Neveléstudományi Intézet általános, tudományos és oktatási intézetigazgató-helyettese, a munkacsoport vezetője. A folyamat négy jól elhatárolható fázisra különült, melyek egy-egy félévet, összesen négy félévet öleltek fel.
Gyógyszerközpontúság vs. kliensközpontúság
Az első fontos stáció a felkészülési időszak volt, mely során több olyan, a neveléstudomány által kínált szakmai anyagokkal ismerkedtek meg a résztvevő csoportok, amelyek egy széles módszertani tárházat prezentáltak számukra. Idesorolandó többek között a kooperatív tanulásszervezés, a teljesítmény növelését célzó Bloom taxonómia és a Kolb-modell is. A második fázisban, a kísérletezés során a megtervezett kurzusok lebonyolítása, kipróbálása és korrekciója zajlott. A harmadik fázis a kiértékelésé volt, mely során értékelték az újragondolt, fejlesztett kurzusokat a képzési és kimeneti követelmények, valamint a bevált pedagógiai eljárások szempontjából. A negyedik, záró fázisban a modellálás zajlott, itt véglegesítették modellszintű használatra azokat a fejlesztési eredményeket, melyeket a kiértékelési fázisban igazoltak.
Arató Ferenc szavai szerint a projekt indulása előtt végeztek egy felmérést a hallgatói motivációról a pécsi Gyógyszerésztudományi Karon, emellett megvizsgálták, milyen készségkészlettel szükséges felvértezni a jövő gyógyszerészeit, milyen kompetenciák szükségesek számukra.
„A 21. századi gyógyszerész inkább kliensközpontú, mint gyógyszerközpontú, inkább életmódközpontú, mint kúraközpontú, olyan attitűddel rendelkezik, mint korunk versenyképes munkavállalója. Ezt szem előtt tartva indult a fejlesztés, mely során célul tűzték ki a lemorzsolódás csökkentését is” – fogalmazott az intézetigazgató-helyettes.
A fő csapásirány az előadások átalakítása volt, emellett a digitális felületek használata is markánsan jelen volt a fejlesztésben. Utóbbi jegyében készültek például különböző előmodulok a Moodle felületén, melyekhez már órafelvétel idején hozzáfértek a hallgatók, meggyőződve arról, hogy rendelkeznek-e azzal a tudással, mellyel sikerrel abszolválhatják a kurzust.
„Volt még egy terület, melyre a fejlesztés során komolyan fókuszáltunk, mely a gondolkodási repertoár kiszélesítésére irányult. Megvizsgáltuk, hogy miként, milyen típusú kérdésekkel lehet segíteni a hallgatókat, hogy szürkeállományuk felidézzen, értelmezzen, alkalmazzon, elemezzen, szintetizáljon, kritikailag megítéljen és alkosson. Ennek során merült fel például, hogy vannak olyan tesztek, melyek kizárólag memóriakérdéseket tartalmaznak, melyeket célszerű volna más típusúakkal helyettesíteni, kibővíteni” – tette hozzá Arató Ferenc.
Javuló tanulmányi átlag, motiváltabb hallgatók
A négyszemeszteres oktatásfejlesztés tapasztalatait 2023 nyarán értékelték ki a PTE Gyógyszerésztudományi Karán, részletesen bemutatva, hogy milyen eredmények születtek konkrét tantárgyak terén.
A Farmakobotanika második féléves tananyagánál a korábban megszokott két félévközi zárthelyi dolgozatot Quizizz-tesztekkel lehetett kiváltani, azok minimum 80%-os teljesítésével. A hallgatók minden óra végén tesztelhették tudásukat egy 5 kérdéses, hozzávetőleg 5 perces Quizizz-teszten. Ehhez az előadás ráhangolódó fázisában megjelenítették számukra azokat a szempontokat, témaköröket, melyek az óra zárásában induló tesztben visszaköszönhetnek.
Ez hatékony eszköznek bizonyult: a hallgatók aktívabb figyelemmel követték az órát, a kérdéseket pozitívan fogadták, melyek segítették a vizsgára való felkészülést is, összességében teljesíthetőbbé vált a kurzus. Rámutatott ugyanakkor arra is, hogy min kell változtatni hosszú távon, például, hogy a gyakorló gyógyszerészek számára legfontosabb tananyagrészek maradjanak meg, tartsák meg a jó gyakorlatokat, kiküszöböljék a felesleges ismétlődéseket, valamint a hallgatókat a forrásalapú tanulás irányába tereljék.
A Farmakobotanika gyakorlati részét is fejlesztették: hangfájlok segítségével gyakorolhatták a latin elnevezések kiejtését, heti rendszerességű Moodle-teszteket vezettek be, ahol 80%-os küszöbértéket kellett elérniük a diákoknak, a teszteknek ötször futhattak neki. Készítettek még két, szintén online kitölthető tesztet, melyek jóval nagyobbak voltak a heti számonkéréseknél, ezeken 60%-ot kellett elérniük a hallgatóknak. Mindezzel a cél a pécsi gyógyszerészhallgatók folyamatos tanulásra, gyakorlásra való ösztönzése volt, melyhez változatos, hasznos, gyakorlatias kérdésekkel készültek a kurzust oktatók. A hallgatók szituációs feladatokat végezhettek, egyszerre serkentették a csoportmunkát és az önálló elemzéses munkát, az órán pedig a tesztben szereplő feladatokhoz hasonló kérdések megválaszolásával kaphattak reflexiót az aktuális tudásukról. A módszer sikert aratott a hallgatók körében, a magyarok és a külföldiek is egyaránt pozitívan értékelték az újításokat, azok hasznosságát.
A pedagógiai fejlesztés égisze alatt újult meg a Farmakognózia gyakorlat is, mely némileg rendhagyó módon épül fel: egyik fele laboratóriumi gyakorlat, melyet egy hosszabb előadás előz meg a szükséges ismeretanyagok átadásával. A kurzus kapcsán problémaként jelent meg a hallgatók demotiváltsága, hogy nem tudják őket aktívan bevonni a munkába, emellett rendszeres volt a laborgyakorlat elhúzódása, a gyakorlati idő túllépése, emellett számos javító zárthelyi dolgozatot is kellett íratni a tárgynál.
A közös munka, a közös gondolkodás elősegítése érdekében átalakították az ülésrendet (sorok helyett csapatokba rendeződve, az oktató helyett egymás felé fordulva dolgoztak), tevékenységfelelősöket választottak, az anyagot egy előzetes átbeszélést követően közösen dolgozták fel, emellett olyan feladatokat is kaptak, melyek sikeres teljesítéséhez minden csoport eredménye szükségeltetett. Ennek során érezhették, hogy mindenkinek kulcsfontosságú a munkája, hiszen anélkül nem lesz teljes az egész, ez pedig hasznosnak bizonyult a hallgatói motiváció szempontjából.
A teljesítéshez a korábbiakkal ellentétben nem csak a lexikális tudást nézték, kiselőadások tartása, szituációs feladatok, esetmegoldások kivitelezése is nyomott a latban, emellett bevezették a szóbeli számonkérést is. Az oktatásfejlesztési munka itt is ígéretes eredményeket hozott: a hallgatók aktívabbá váltak, kooperáltak egymással, nem csak a csoportokon belül, hanem a csoportok között is zajlott az együttműködés, tanulókártyákat készítettek, mely munkafolyamatot a komplett évfolyam egymás között osztotta be. Beszédes metrika a tantárgy átlagának javulása, mely négy félév alatt durván 1,0-val emelkedett az angol és a magyar program hallgatói között is.
Az előadásból és szemináriumból álló Gyógyszerész biotechnológia is komoly változáson ment át. A kurzus az angol és a magyar programos hallgatóknak is szól, negyedév első félévében találkoznak vele. A kari oktatásfejlesztés égisze alatt teljes, interaktív tananyagokat dolgoztak ki, melyet örömmel fogadtak a pécsi hallgatók. Újítás volt továbbá egy úgynevezett bevezető „must-know” létrehozása, mely szintén az anyag megértését segítette, egyúttal jelezte a hallgatónak, hogy milyen területeken szükséges fejleszteni a tudását. Emellett önellenőrző feladatokat építettek be, minden modul végén tesztkérdések megválaszolására nyílt lehetőség, melyek hatékonyan támogatták a kurzus teljesíthetőségét, a tananyag befogadhatóságát és a folyamatos tudásszint-monitorozást.
A probléma-alapú tanulásé a jövő
„Rendkívül tanulságos négy szemeszter tapasztalataival bírunk. Ami a PTE Gyógyszerésztudományi Karán lezajlott, az példa nélkül való, ilyen fejlesztések sem össz-egyetemi szinten, sem pedig a magyar felsőoktatási szcénát nézve nem igazán indultak el, holott minden arra mutat, hogy szakmailag indokolt lenne” – hangsúlyozta a kari oktatásfejlesztés összegzéseként dr. Arató Ferenc. Mint monda, látni kell, hogy nem tantárgy-, tanár- vagy tanterv-orientált felfogásban kell gondolkodni, hanem kimenetorientáltban.
„A probléma-alapú tanulás a jövő. A hallgatóknak együtt kell dolgozniuk, közösen kell különböző szituációkban boldogulniuk, a gyakorlati problémák megoldására kell őket nevelni, szoktatni, gondos iránymutatással navigálni. Annak a tanulási folyamatnak az ismeretanyagát, melyet a pécsi gyógyszerészkar fejlesztésben részt vett csapatai megszereztek, szélesebb körben is disszeminálni kell, át kell adni a filozófiát az oktatóknak, valamint a hallgatóknak egyaránt.”