Hírek

Egyéb hírek - 2021. június 17, csütörtök

„Csodaszerek” egy kattintásra – a tudatos gyógyszerhasználat fontossága az online vásárlás korszakában

A digitális társadalom korszakában semmi sincs két kattintásnál messzebb: online szervezhetjük életünket és lényegében mindent házhoz rendelhetünk a fotelünk és egy stabil wifi kényelmében. Nincs ez már másképp a gyógyszerek tekintetében sem.

Ráadásul a világjárvány miatt felpörgő e-kereskedelem katalizátorként hatott a szektorra. A készítmények gyors és egyszerű elérhetősége viszont számos veszélyforrást hordoz, nem beszélve arról, ha a vásárlási szándékot fénysebességgel száguldó fél- vagy fals információk is fűtik. Miért rizikós ugyanazon helyiértéken kezelni egy gyógyszert egy telefontokkal, mitől is gyógyszer egy gyógyszer, és miért is gondolhatjuk úgy hirtelen, hogy egy állatoknak szánt féreghajtó a COVID elleni csodaszer? Dr. Fittler Andrással, a Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerészettudományi Karának dékánhelyettesével beszélgettünk.

Az internethozzáférés olyan alapvetővé vált mostanra, mint az elektromosság, a közművek vagy a tömegközlekedés használata. Online szervezhetünk nyaralást, vehetünk buszjegyet, intézhetjük a pénzügyeket, és pakolhatjuk a virtuális kosarunkat. Statisztikák szerint egyre kevesebb az olyan ember, aki ne vásárolt volna valamit az interneten, és a termékek palettája, a közgazdaságtan kereslet-kínálat törvényének megfelelően egyre bővül. Az online shopping az elmúlt években begyűrűzött a gyógyszerek szegmensébe is, a pandémia idején felfutó e-kereskedelem pedig az internetes gyógyszerértékesítést is felélénkítette. A keresleti oldal magas, és a kínálatit sem kell félteni: a tévéből is ömlenek a gyógyszerreklámok, az egyik tablettától elmúlik a fejfájás, a másik a napi stresszt csökkenti, a következőtől jobban alszunk, erőre kapunk, vagy éppen fittyet hányunk az izomhúzódásra.

„A neten láttam, biztos jó”

Magyarországon is tucatszámra találni online patikákat, ahonnan házhoz szállítják a kívánt terméket. De mi is ezzel a baj? Hiszen az online gyógyszerforgalmazás gyors, kényelmes, és járványügyi szempontból is biztonságosabb, mint a személyes vásárlás. Ideális esetben semmi probléma nem lenne, a valóságban azonban számos rizikófaktort hordoz.

„A gyógyszer kiemelkedő minőségű, szigorú szakmai elvárásrendszernek megfelelően előállított, bevizsgált termék, melynek biztonságosan alkalmazhatóságát, pontos hatását, valamint az  az alkalmazás várható előnyeit és potenciális kockázatait ismerjük” – mondta el dr. Fittler András gyógyszerész, a Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karának dékánhelyettese, egyetemi docens, aki hosszú évek óta kutatja az online gyógyszerforgalmazást, az internetes gyógyszertárak és a hamis gyógyszerek egészségügyi és gazdasági aspektusaival, valamint a tudatos gyógyszerhasználat kérdéskörével foglalkozik.

A gyógyszer az azt felíró orvostól, az azt kiadó patikustól érkező hasznos információhalmazzal együtt alkot egészet, azzal együtt válik ténylegesen gyógyszerré – hangsúlyozza az egyetemi docens. Ha pusztán termékként tekintünk rá, és nem vagyunk tisztában azzal, hogy hogyan, meddig szedjük, esetleg tényleg arra van-e szükségünk, az említett információcsomag nélkül érkezik, elveszíti a „gyógyszerségét”, nem lesz több egyszerű terméknél, holott nem szabad így tekinteni rá.

„Amikor úgy döntünk, hogy nem a megszokott csatornákon vásárolunk, például nem áruházban, eladói segítséggel keressük a kiszemelt terméket, hanem a neten, nem hátrány, ha vannak megfelelő ismereteink, tapasztalataink. Egy cipőt, egy pólót, egy laptopot, mobiltelefont is meg lehet venni némi netes kutakodással a hátunk mögött. A legrosszabb, ami történhet, hogy nem jó a méret, nem válik be a termék. A gyógyszerek terén viszont egyszerűen nem rendelkezünk olyan információkkal, hogy eldöntsük, jó-e az nekünk, az kell-e egyáltalán nekünk, segít-e a bajunkon. Szeretünk hinni csodaszerekben, de olyat egyelőre még nem találtak fel, a szaktudás, a szakmai segítség viszont elérhető. A reklámok sem tesznek éppen jót: a gyógyszer speciális jellegét veszik el, egy szintre teszik a hétköznapi termékekkel, az emberek pedig így is kezdenek rájuk nézni, ami hiba. Fontos, hogy tudatosan vásároljunk gyógyszert, kérjünk szakmai segítséget, tanácsot, hogy azt kapjuk, amire tényleg szükségünk van” – fejtette ki dr. Fittler András.

Gyógyszer- és betegbiztonság – szigorú standardok, nem véletlenül

A gyógyszer egy szigorúan kontrollált, zárt ellátási láncon belül mozog, a gyógyszergyártóktól a gyógyszertárakig monitorozható az útja, egészen addig, míg a gyógyszerész a megfelelő felhasználási információk kíséretében ki nem adja. A gyógyszerbiztonság lényege, hogy a szert kiváltó személy minden esetben a forgalombahozatali engedélyben meghatározott készítményt kapja. A gyógyszerbiztonsághoz társul a betegbiztonság, mely azt jelenti, hogy a beteg megfelelő gyógyszert kapjon, megfelelő dózisban, időben, megfelelő tanácsokkal lássák el a szedést illetően. Amennyiben elkezdünk ad-hoc módon gyógyszereket venni, miután esetleg – vitatható sikerességgel – öndiagnosztizáltuk magunkat, a „megfelelő gyógyszert a megfelelő betegnek-elv” veszik el.

„Az öngyógyszerezés, öngyógyítás mindig is jelen volt, de sokan nem gondolják el annak káros hatásait. Hiába veszünk bevizsgált, eredeti készítményt, ha nem arra van szükségünk, jobb esetben nem érünk el vele semmit, rosszabb esetben viszont ártunk magunkat. Emellett hamis illúzióba ringathatjuk magunkat, késleltetjük az orvoshoz menést, mire pedig eljutunk hozzá, a baj a halogatás miatt nagyobb lehet, mintha időben segítséget kértünk volna” – fogalmaz a dékánhelyettes.

Feltekerte az illegális gyógyszerpiacot a világjárvány

A gyógyszerpiac hatalmas, kortól függetlenül mindenki érintett, és ezt az illegális szereplők is próbálják kiaknázni. Számos olyan készítmény van, melyhez korlátozott a hozzáférés, azaz vényköteles, azért, mert olyan hatóanyagot tartalmaz, melyet orvos írhat fel konzultációt követően. Vannak olyan fogyasztók, akik ilyenkor „alternatív” utakat keresve – mert például nem akar orvoshoz menni, anonimitásba burkolózna – kiköt egy olyan kétes forgalmazónál, aki a vényköteles szert vény nélkül kínálja, akár a rendes ár sokszorosáért. Jelen ismeretek szerint több tízezer illegális gyógyszerforgalmazó van a világon, de dr. Fittler András szerint ennél magasabb lehet a tényleges számuk.

A koronavírus-járvány sok embert mozdított el az online és vélelmezhetően akár illegális gyógyszerpiac felé, részben a bizonytalanság, részben pedig a viharos sebességgel keringő valós és vélt információk keverékének hatására. Tovább fokozódott az öngyógyítás iránti igény, bizonyos termékkategóriák iránt pedig megnőtt a kereslet.

A fokozott keresletre, az emelhető árakra és a közhangulatra számos illegális szereplő reagált. Erre kiváló példa az ivermectin nevezetű hatóanyag iránt hirtelen felfutott érdeklődés, melyet elsősorban az állatgyógyászatban használnak féreghajtóként, azaz egyáltalán nem koronavírus ellen hozták létre és alkalmazhatósága COVID-19 esetén nem igazolt. Miután 2020-ban megjelentek olyan híradások, melyek azt feszegették, hogy ezen hatóanyag alkalmazható-e koronavírus-fertőzés esetén, megugrott az ezzel kapcsolatos magyarországi internetes keresések száma.

A szakmai szervezetek természetesen reagáltak: az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) közleményben szögezte le, hogy az ivermectin nem rendelkezik a koronavírus-fertőzés kezelésére vonatkozó terápiás javaslattal, az Amerikai Gyógyszerészeti Szövetség is a honlapján figyelmeztetett, hogy egyszerűen nem támasztható alá a szer hatékonysága a COVID-os megbetegedéseket illetően.

Ennek ellenére 2020 decemberében számos, az ivermectin vásárlására irányuló magyar és angol keresést lehetett találni a Google keresési listájában. Amennyiben valaki angolul érdeklődött, jó pár illegális online forgalmazóba lehetett botlani, melyek különféle kiszerelésben és hatóanyagtartalommal kínálták a tabletták, sok esetben pedig hangsúlyozták is, hogy vény nélkül kapható.

Fittler András rámutatott, a fenti jelenség eddig sem volt ismeretlen (pl. különféle misztikus étrendkiegészítők, potencianövelők, fogyasztószerek, nyugtatók esetében), a COVID okozta nyomás miatt viszont sokkal gyorsabban kiépültek ezek a csatornák, a forgalmazók a tévhitekre, a médiában megjelent hírekre reagálva követték le a hirtelen felfutott keresletet.

Szemléletmódváltásban lehet a megoldás

A docens szerint az internetes gyógyszerforgalmazás nem rossz, amennyiben megfelelő, lekövethető és kontrollált csatornákon történik. Akkor rossz, ha ezt a tevékenységet olyan szereplők végzik, akik nem gyógyszerészek, motivációjuk a haszonszerzés, akár olyan áron, hogy „munkájuk” másoknak anyagi vagy egészségügyi kockázatot jelent.

Ha valaki teljesen eredeti, bevizsgált gyógyszert vásárol orvosi konzultáció nélkül egy weboldalról, melyet nem gyógyszerész üzemeltet, akkor is kockáztat. Kellenek az egészségügyi szakemberek ahhoz, hogy a vásárolt termékből, megfelelő diagnózis felállítását és gyógyszerinformációs tanácsadást követően, gyógyszer legyen.

„A gyógyszerész a gyógyszer- és betegbiztonság garanciája az egészségügyi értékláncban, ő van ott az utolsó pillanatban, mielőtt a kezünkbe kapjuk a készítményt” – hangsúlyozta dr. Fittler András. Úgy véli, a megoldás a szemléletváltásban rejlik: a gyógyszerekre ne tekintsünk úgy, mint egy ruhadarabra, mint egy eldobható használati tárgyra. Nem véletlenül szabályozott és felügyelt a készítésük, forgalmazásuk, és nem véletlenül adja ki azokat gyógyszerész, tőle kérhetünk tanácsokat, mielőtt megkezdjük a szedését. Pletykák, közösségi médiás, fórumos híresztelések helyett pedig mindig hagyatkozzunk szakértő segítségre, az egészségünk és a pénztárcánk is hálás lesz ezért.

Hírarchívum