Vajon mennyi hamis gyógyszer és gyógyszernek látszó készítmény éri el a magyar lakosságot? A Gyógyszerészeti Intézet munkacsoportjának egyik projektje erre a kérdésre próbál meg kidolgozni egy módszert, hogy mi a ma Magyarországra érkező hamis és illegális gyógyszerek pontos számadata.
A keresőmotorok és a digitális birodalom éber kapuőreinek és a rendfenntartó szervek online kiterjesztett, figyelő tekintetén sokszor átcsúsznak információk, dezinformációk, illegális szolgáltatások és termékek, amelyeknek burjánzó elektronikus fekete piacai globálisan szerteágazó hálót alkotva szolgálják ki fogyasztók százezreit. Ahogyan a deep, de főleg a dark webnek nevezett láthatatlan hálón dübörögnek az illegális kábítószerek, úgy a hamis és az illegális gyógyszerek értékesítésének is melegágyat biztosít.
A hamis és illegális gyógyszerek, illetve a laikusok számára gyógyszernek látszó készítmények (gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények, valamint étrendkiegészítők, orvostechnikai eszközöt stb.), vagy egészségügyi termékek törvénybe ütköző forgalmazása hazánkat is érinti.
Miért hamis?
Hamis mert nem tartalmazza azokat a hatóanyagokat, amelyeket az előírások alapján tartalmaznia kéne az originál készítménynek. Ezen illegális tevékenységnek azonban nem elhanyagolható gazdasági és jogi következményei vannak, amelyeket a Nemzeti és Adó- és Vámhivatal serényen próbál orvosolni úgy, hogy kiszűri ezeket a külföldről érkező termékeket és készítményeket és küzd az illegális kereskedelem ellen. Azonban mégis milyen mennyiségű hamis gyógyszerről van szó? Erről sem nemzetközi, sem pedig hazai adatok nem állnak rendelkezésre, csupán becslések.
A projekt
A Gyógyszerészeti Intézet egy munkacsoportja egy olyan módszertan kidolgozását tűzte ki célul, amelynek segítségével pontosabb adatok nyerhetők a magyar lakosságot elérő és biztonságát veszélyeztető, online illegális forrásból rendelt hamis készítmények számáról. A munkacsoport két tagja Prof. Dr. Botz Lajos és Dr. Vajda Péter egy pilot vizsgálat tervezésébe és kivitelezésébe kezdett kollaborációban a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal. Ennek célja az volt, hogy körvonalazódjon egy reálisabb kép és egy pontosabb adathalmaz az online rendelt, külföldről Magyarországra levélküldeményként érkező illegális és hamis készítmények számáról.
A WHO és a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület Gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának iránymutatását figyelembe véve Prof. Dr. Botz Lajosék egy ellenőrzőlistát dolgoztak ki, amelyen végighaladva terveztek meggyőződni arról, hogy a gyógyszert vagy gyógyszernek látszó készítményt tartalmazó levélküldemény hamis/illegális terméket tartalmaz-e.
A vizsgálódás eredményei: Hatékony filter
Az eredményként kapott adatok tárgyszerűek és publikálhatók lennének, hiszen a megrendelőkhöz a Magyar Postán keresztül kézbesítendő, egy adott célországból érkező összes levél átvizsgálásán alapulnak.
A hamis és illegális készítmények forgalmazása nemcsak gazdasági és jogi szempontból fontos, jelenleg is átláthatatlan és megoldandó probléma, ennél sokkal lényegesebb és egyben veszélyesebb következmény, hogy a betegek egészségi állapotát és gyógyulását is károsíthatják. A munkacsoport által összeállított ellenőrzőlista és kidolgozott módszertan alapja lehet a postai úton hazánkba érkező hamis/illegális gyógyszerek mennyiségi meghatározásának, ezáltal képet kaphatunk arról, hogy hány felhasználóhoz kerülhetnek az ilyen típusú készítmények.