Tizenkét európai ország, köztük Magyarország Google keresési találati listáit „mérgezték meg” illegális gyógyszerkereskedők, akik merevedési zavarok kezelésére javasolt, egyébként előszeretettel hamisított gyógyszereket kínáltak eladásra – mutatott rá egy, a világ vezető digitális egészségügyi folyóiratában publikált friss tanulmány. A három éven át, 2019 és 2021 között zajló nemzetközi vizsgálatokból jól kirajzolódik: globális problémával állunk szemben, mely egyszerre gyökerezik a pandémia óta különösen megugrott webes vásárlásokban, valamint a fogyasztói attitűdökben.
„Ahhoz, hogy megértsük, mit is jelent pontosan a keresési találatok mérgezése (SEP, Search Engine Poisoning), tisztában kell lennünk egy alapvető gyakorlattal, melyet a webhelyek alkalmaznak” – kezdte a téma felvezetését a Journal of Medical Internet Research felületén megjelent tanulmány egyik szerzője, dr. Fittler András gyógyszerész, a Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karának docense, egyben dékánhelyettese, aki hosszú évek óta kutatja az online gyógyszerforgalmazás, az internetes gyógyszertárak és a hamis gyógyszerek témakörét, azok egészségügyi és gazdasági aspektusait.
A weboldalak különféle keresőoptimalizálási (SEO, Search Engine Optimization) technikákat alkalmaznak oldalaik látogatottságának növelése érdekében. A keresőmotorok által elfogadott és támogatott SEO tevékenység azonban összetett és időigényes eljárás, viszont vitathatatlan a haszna. Eredményeként egy honlap – például webshop, internetes gyógyszertár – jobb helyezést ér el a találati listák organikus, azaz nem fizetett találatai között. Ez egyrészt erősíti a hitelességet, másrészt gazdaságilag előnyös, hiszen az érdeklődő, aki egy bizonyos termék után kutat, előbb fedezi fel az azt kínáló oldalt, így jó eséllyel előbb költi el ott a pénzét.
Amikor előkerülnek a piszkos módszerek
Az illegális gyógyszerkereskedők számára a hagyományos keresőoptimalizálás nem időhatékony módszer a fogyasztók elérésére, mivel tevékenységükből adódóan folyamatosan a hatósági bezárás fenyegeti őket, valamint a fizetett reklámjaik sem jelenhetnek meg a keresők hirdetési szolgáltatásai közt. Ezért, mutat rá Fittler András, az illegális gyógyszerforgalmazó webhelyek alternatív, tisztességtelen digitális marketingmódszereket alkalmaznak annak érdekében, hogy népszerűsítsék termékeiket a keresőmotorok eredményoldalain, illetve hogy a keresőmotorokban kedvező helyezéseket érjenek el.
A támadók célkeresztjébe gyakran elavult weboldalak kerülnek, melyeket feltörve elhelyeznek egy olyan kódot, ami onnantól kezdve átirányítja a beérkező forgalmat egy másik, az illegális forgalmazó által preferált felületre. Ezen keresési átirányítási támadás eredményeként a felhasználók lekérdezései egyaránt tartalmazhat „normál” (azaz a lekérdezéshez kapcsolódó) és „kompromittált/megtévesztő” találatokat (azaz olyanokat, amelyek nem kapcsolódnak a lekérdezéshez).
Ez utóbbi linkekre kattintva a keresőmotor-felhasználók, azok, akik a termék után kutatnak, rossz minőségű tartalomra vagy rosszindulatú webhelyekre kerülnek, amikor egy megtévesztő keresési eredményre kattintanak.
A tisztességtelen SEO módszer eredményként a megtévesztő weboldalak gyakorlatilag „megmérgezik” a keresési találati listákat. Nehézséget jelent, hogy jelenleg nincs olyan technológia, mely teljesen automatikusan szűrné az ily módon megfertőzött weboldalakat, a precíz ellenőrzéshez manuális beavatkozás szükséges.
Tucatnyi ország keresési találatai listája esett áldozatul a mérgezésnek
„Nemzetközi adatgyűjtésünk során 12 európai ország - Bulgária, Horvátország, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Magyarország, Olaszország, Románia, Spanyolország, Svédország, Egyesült Királyság - Google keresési találati listájának reprezentatív mintája alapján megállapítottuk, hogy globális jelentőségű problémával állunk szemben. Valamennyi értékelt ország találati listájában azonosítottunk a merevedési zavarok kezelésére szolgáló, négy hatóanyag közül legalább egyet forgalmazó feltört linket”
– fogalmazott Fittler András.
Az átirányítási támadások potencianövelő hatóanyagokra – Sildenafil, Tadalafil, Avanafil, Vardenafil – specifikus keresési kifejezéseket adott találatainak gyakorisága Spanyolországban (38,8%), Magyarországon (32,5%), Olaszországban (28,8%) és Franciaországban (23,1%) volt a legmagasabb, míg a legalacsonyabb Finnország (7,5%), Horvátország (6,3%) és Bulgária (1,3%) esetében a 2020 novemberében rögzített adatok szerint. Nem csupán a problémás linkek száma magas, hanem az oda látogatóké is, hiszen 35 aktív online gyógyszerforgalmazó domain egy hónap alatt (2020 novemberében) több mint 473 000 egyedi látogatót fogadott.
A tudatos fogyasztói magatartás lehet a megoldás
A tanulmányból megállapítható, hogy a fogyasztók és betegek elsődleges tájékozódási pontja egészségügyi témákban az internet és legyakrabban a keresőmotorok által generált találati listák. Az online gyógyszerforgalmazási tér megtisztítása a nemzetközi és helyi illegális forgalmazók hatalma száma miatt ezidáig korlátozott eredményeket hozott. Egyúttal nem zárható ki, hogy az emberek hamis gyógyszereket vásároljanak maguknak, illetve olyan felületekről szerezzék be gyógyszereiket, melyek bizonytalan hitelességű betegtájékoztatást nyújtanak számukra. Az internetes vásárlás a pandémia ideje alatt különösen megnőtt, a fogyasztói attitűdökben jelentős változás állt be, így az online gyógyszerpiac betegbiztonsági kockázatira különös figyelmet kell szánnunk.
Fittler András kiemelte, a gyógyszerek és egészségügyi termékek akkor alkalmazhatóak biztonságosan, ha a megfelelő diagnózis (vény nélküli termékek esetén öndiagnózis) és kezelési terv mentén, megfelelő minőségű termékeket alkalmaznak a betegek és a kezeléshez szükséges információkat hiteles forrásból a megfelelő felkészültségű szakemberektől (pl. gyógyszerészek, orvosok) megkapják. A tudatos és biztonságos gyógyszeralkalmazás érdekében elengedhetetlen, hogy kizárólag hatósági engedéllyel rendelkező gyógyszertárakban vásároljunk gyógyszert.
A nemzetközi kutatás a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatási Ösztöndíjának és az Európai Szociális Alap (European Social Fund) támogatásával valósult meg.
A Journal of Medical Internet Research folyóiratban 2022 novemberében megjelent tanulmány szerzői:
- dr. Fittler András, egyetemi docens, dékánhelyettes, PTE Gyógyszerésztudományi Kar,
- Paczolai Péter, PTE Gyógyszerésztudományi Kar, TDK-hallgató,
- dr. Ashraf Amir Reza, PTE Gyógyszerésztudományi Kar, PhD-hallgató,
- Amir Pourhasemi, PTE Gyógyszerésztudományi Kar, végzős gyógyszerészhallgató,
- dr. Iványi Péter professzor, egyetemi tanár, PTE Műszaki és Informatikai Kar.
Címlapkép, grafika:
Journal of Medical Internet Research