Kevés olyan hivatás van, mely annyira szerteágazó karrierlehetőségeket prezentál, mint a gyógyszerész. Maga a terület azonban gyorsan változik, magával vonva a megújulás szükségességét, mely már a gyógyszerészképzésben jelentkezik. Dr. Botz Lajossal, a Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karának idén leköszönt dékánjával beszélgettünk a hivatás rejtette izgalmakról és lehetőségekről, az elmúlt négy év eredményeiről, mérföldköveiről, célokról, oktatói szerepekről, és arról is, hogy mire készüljön az, aki a gyógyszerészképzés felé gravitál.
Harta Viktor írása
„2019-ben, dékáni ciklusom kezdetén alapvető célul tűztük ki, hogy felduzzasztjuk a pécsi gyógyszerészkar saját, tisztán kari oktatói állományát, mely akkor 37 főt számlált. A jelenlegi adatok jól látható javulást mutatnak: 2019-2023 között 29 fővel gyarapodtunk, így immáron egy 66 fős gárda tanítja Pécsett a jövő gyógyszerészeit, emellett egy több mint 40 fős nem oktatói állomány is erősíti a kart. Miután a gyógyszerészképzés egy erősen gyakorlatorientált képzés, kiemelt hangsúlyt fektettünk a hallgatói-oktatói arány javítására is. 2019-ben még durván 11 hallgatóra jutott egy oktató, négy évvel később viszont már, a humán tőke erősítésének ez az arányszám nagyjából hat hallgató/oktatóra módosult, ami nemzetközi viszonylatokban is nagyon jónak számít, és a kar további fejlődésére is alapot ad” – mondta el dr. Botz Lajos professzor, a Klinikai Központ Klinikai Központi Gyógyszertárának főgyógyszerésze és a PTE Klinikai Vizsgálatok Koordinációs Központjának igazgatója, aki a kar első dékánját, dr. Perjési Pál professzort követte a pozícióban 2019-től 2023 májusáig.
Rámutatott, ciklusa során kulcskérdés volt még a fiatal kar pénzügyi stabilitásának megteremtése, a forrásteremtés és a gazdasági lehetőségek bővülésének kérdésköre is. Az intézetvezetők esetében személetváltást szorgalmazott: nagy hatáskörrel rendelkezve lássák az egységeik bevételeit, legyen szó pályázati, oktatási vagy kutatás-fejlesztési bevételekről, azokat pedig, mint az egységét legjobban átlátó személy, saját hatáskörben allokálhassák. Mindehhez sikerrel lefektették az alapokat, minden adott ahhoz, hogy a folytatásban tovább építsék ezt a struktúrát.
Egészségügyi adatkincsben a jövő
Szintén cél volt a gyógyszerészkar intézeteinek oktatási arányának növelése, melyet 2023-ra meghaladta a 70 százalékot. Ehhez nagyban hozzájárult, hogy átvették a PTE Általános Orvostudományi Kartól a Szerves és Gyógyszerkémia Intézetet, az orvoskaron működő Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézettől pedig a klinikai alapismeretek oktatását, valamint létrehozták az Egészségügyi Technológiaértékelési és Farmakoökonómiai Kutatóközpontot, mely az oktatási szerepköre mellett sokkal dominánsabban van jelen pályázatokban, piaci megrendelések terén.
Az orvosok, gyógyszerészek, biostatisztikusok, adatelemzők és közgazdászok multidiszciplináris olvasztótégelyeként is felfogható kutatóközpont egyik fő kutatási területe az egészségügyi adatelemzés, a másik pedig az egészség-gazdaságtani elemzés, célcsoportját a belső kutatói körön kívül a gyógyszeripar és a digitális egészségügyi technológiafejlesztő cégek képezik.
„Az Egészségügyi Technológiaértékelési és Farmakoökonómiai Kutatóközpont kiváló példa arra, hogy úgy is létre lehet hozni valamit, hogy kiindulásként nem forrásokat kérünk hozzá, hanem gyakorlatilag már a forrásteremtéssel együtt, a fedezet kitermelésével együtt alkotjuk meg. A kutatóközpont gazdálkodásban, pályázóképességben, a felsőoktatási modellváltásnak is megfelelően, a piaci területen való megjelenésben is egy jó példát, követendő gyakorlatot mutat. A kutatóközpont több gyógyszergyári megrendelést teljesített, továbbá nagyon erős beltartalmává vált a Transzlációs Idegtudományi Nemzeti Laboratóriumnak” – jegyezte meg dr. Botz Lajos.
Fontos mérföldkőként beszélt a 2022 szeptemberében, a magyar gyógyszerészképzők közül elsőként a PTE GYTK-n elindult angol nyelvű biotechnológia alapszakról, mely világszerte keresett tudást, számos karrierutat kínál az itt végzetteknek. Mint mondta, a biotechnológia mostanra rendkívül erős ágává vált a gyógyszerfejlesztésnek, az egészségügyi iparágaknak, meglátása szerint a szakindítással időben és jó irányban sikerült lépni e téren.
„A kar sikere ebben a ciklusban az is, hogy kívül-belül felújítva elkészült a második Rókus utcai épület is. Így a gyógyszerészkar saját előadói és szemináriumi tantermeiben folyhat már az oktatás, megfelelő hallgatói terek biztosítása mellett az épületben. Az épület továbbá négy kari intézet megfelelő körülmények közötti elhelyezését is megoldotta. Ez a beruházás az ÁOK-kal még 2019-2020-ban egy kölcsönösen előnyös forrásfelhasználására irányuló megállapodás keretében valósulhatott meg” – mondta.
Kitért arra is, hogy a dékáni ciklus utolsó két évében készítették elő a két szemeszteres posztgraduális „klinikai vizsgálati menedzser / clinical research associate” képzést. Az Oktatási Hivatal jóváhagyása után idén ősszel több mint 40 fő orvos, gyógyszerész, egészségtudományi MSc és biológus végzettségű hallgatóval elindult ez a képzés is.
Fejlesztendő területként kiemelte az ipari kapcsolatok kibővítését, megjegyezve, itt már elindult egy jó irányba mutató folyamat, de még sok a teendő ezen a területen. Mint mondta, a pécsi Gyógyszerésztudományi Karon erős a posztgraduális képzés, itt nagyobb hangsúlyt kellene fektetni az ipari szakgyógyszerész képzésre. Az ipari vonalat nézve sajnos hátrányból indul a kar, hiszen nem veszi körbe olyan környezet, mint amilyen például Debrecenben a TEVA és a Richter miatt adott. Nincs ugyanakkor teljesen helyben található ipari kapcsolatok nélkül, e téren a Pécsváradon működő, a gyógyszergyártásban, gyógyszeripari és gyógyszer-analitikai kutatásban érdekelt PannonPharma Kft.-vel zajlik kooperáció.
(Az interjú rögzítését követően, 2023 novemberében jelentették be, hogy stratégiai együttműködési megállapodást kötött a Pécsi Tudományegyetem és az MSD Pharma Hungary Kft. gyógyszeripari vállalat. A PTE közleménye szerint a globális gyógyszeripari cég magyarországi leányvállalatával kötött kutatás-fejlesztési célú megállapodás a vizsgálatok gyorsabb elindítását, így a betegek innovatív terápiákhoz való korai hozzáférését teszi lehetővé – szerk.)
A világgal és az igényekkel együtt változik a gyógyszerészképzés is
„A gyógyszerészképzés rendkívül tradicionális képzés, az átalakítások, legyen ugyan igazolt azok szükségessége, nem mennek egyik napról a másikra. Vegyük például a gyakorlatorientáltságot: e téren nálunk elindult valami, elindítottunk egy országos egyeztetést is, de álláspontom szerint talán sokkal hatékonyabb és bátrabb lépésekre lenne szükség, mint amit a képzés merev struktúrája jelenleg lehetővé tesz” – fogalmazott Botz Lajos.
„Mindig rossz olyat kimondani, hogy valamire jelenleg kevésbé van már szükség, mint régebben, de a fejlődés érdekében ezt meg kell tenni. Az angolszász területeken rugalmasabban nyúlnak hozzá a képzéshez, flexibilisebben alkalmazkodnak a munkaerőpiaci elvárásokhoz, felismernek egy problémát, és igyekeznek gyorsan megoldani. Mi ezzel szemben a poroszos, a hagyományokat sokkal tovább túldédelgető koordinátarendszerben gondolkozunk. Felismerünk egy problémát, majd éveken keresztül inkább csak beszélünk róla, minthogy ténylegesen elkezdenénk felgöngyölíteni. Vannak ugyan előremutató változások, de hosszú még e téren az előttünk álló út.”
A leköszönt dékánt szerint a változás egyik kulcsa maga az oktató, az ő szerepe, a habitusa.
„Tud-e beszélni például egy napi változásról, el tudja-e magyarázni a hallgatóknak a területtel kapcsolatos újdonságokat, gyakorlati kérdéseket. Azaz felkészült-e arra, hogy az oktatási anyagának úgymond hasznát a gyakorlati egészségügyi, gyógyítási és gyógyszerészi példákkal is igazolja. Tegyük fel, kivonnak egy gyógyszert. Mi állhat ennek a hátterében? Hiba volt esetleg a gyártási folyamatban, esetleg a klinikai vizsgálatok terén? Talán a terápiás gyakorlatban nem megfelelően alkalmazták? Amennyiben ilyen kérdésekbe hatékonyan bele tud menni az oktató, akkor valóban gyakorlatorientált képzést folytat.”
Botz Lajos szerint a gyógyszerész képzőhelyeknek manapság van egyfajta kibővült szerepkörük is, ez pedig a bejövő hallgatók hiányzó természettudományos alapozásának a pótlása. „Elvárjuk tőlük, hogy emelt szintű kémiaérettségit tegyenek, holott elképzelhető, hogy olyan középiskolából érkeznek, ahol nem volt kémiatanáruk, nekik így biztosan pótolniuk kell a megfelelő alapokat” – fogalmazott.
Egy igazán sokszínű interdiszciplináris terület jövőbeni kihívásai
A pécsi gyógyszerészkar leköszönt dékánja rámutatott, a gyógyszerész szerepe, mint ahogy maga a gyógyszerészet területe is, dinamikusan változik. Változik a világ, változnak az igények, a szakma pedig hozzáalakul, magával hozva a szükségszerű megújulást. Másképp nézett ki a hivatás a ’90-es években, és másképp néz ki most, más a pozíciója, valamint átalakult az a skillset is, ami ahhoz szükséges. Számos sztereotípia, ami már régen sem volt igaz, most főképp nem állja meg a helyét.
„A gyógyszerészet, mint ahogy ma már nagyon sok minden, egy interdiszciplináris terület. Hosszú időn át a gyógyszerész szerepe a gyógyszerbiztonság szavatolása volt, hogy a páciens azt a gyógyszert kapja és abban a minőségben, amire szüksége van. Ezt vette át mostanra a betegbiztonság szavatolása: a beteg úgy kapja és úgy alkalmazza a megfelelő minőségű gyógyszert, ahogy az számára a legoptimálisabb, ha pedig a szedés közben felmerül valami, azt időben vegyük észre, vizsgáljuk meg a problémát, és szükség esetén változtassunk rajta” – emeli ki.
„Hajtjuk az új gyógyszereket, ami rendkívül előremutató, ugyanakkor véleményem szerint nem gondolkodunk kellően azon, hogy a meglévőkkel ki tudjuk-e hozni a kívánt eredményt. Néha elég egy kérdés, és kiderül, hogy vélhetően más stratégia lesz majd a célravezető. Meggyőződésem, hogy ma Magyarországon a rutin gyógyszerelési terápiával nagyon sokat lehetne javítani, ebben a gyógyszerészek szerepköre nagyon széles lehetne” – tette hozzá.
Nincs olyan terület, ahol ne lenne keresnivalója egy jó skillekkel felvértezett gyógyszerésznek
„Az elején bele kell tenni az energiát az alapozótárgyakba, az egy kiváló befektetés. A stabil alapokra aztán épülhet a többi, az így megszerzett tudásbázissal pedig rendkívül sok irányba lehet majd elindulni” – fejtette ki a volt dékán, azokhoz szólva, akik érdeklődnek a gyógyszerészkarrier iránt, és következő év februárjában jelentkeznének is a képzésbe.
„Még tavaly, a Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Bizottságában hangzott el az a megállapítás, hogy az alkalmazkodó típusú komplex és fejlődő egészségügyi rendszerben a gyógyszerészet hozzáadott értéke nem megkérdőjelezhető a jövőben sem. Emellett olyan szerteágazó diszciplína, melyet kevés más terület mondhat el magáról. Elképesztően sokszínű maga a gyógyszeripar, rengeteg lehetőséget tartogatnak a humán klinikai vizsgálatok, de akit jobban mozgat a kémia és például a gyógyszerellenőrzés, ő is megtalálja a számításait gyógyszerészdiplomával a kezében, ahogy az is, aki piaci területen, vagy épp betegekkel szeretne foglalatoskodni. Olyan területek nyílnak meg a szakmának, melyekre egy évtizede még nem is gondoltuk volna, és még ki tudja, mennyi kihívást hoz a jövő” – vélekedett dr. Botz Lajos.
„Az étrendkiegészítőktől a cukrászatig mindenhol van keresnivalója a gyógyszerésznek, de van olyan végzettünk, aki egészségipari szoftverfejlesztéssel foglalkozik. Sokszínű ez a szakma, rengeteg irányban indulhatunk el vele, természettudományos megalapozottságú felkészültséggel az egészség iparág hasznos szereplői lehetünk nagyon sok területen.”
Fotók:
Kalmár Lajos